Az ingatlanvásárlás utolsó lépéseinek legkritikusabb része az áralku. Miután megtaláltuk az igényeinknek megfelelő ingatlant, minden részletet megbeszéltünk az eladóval, talán már bele is szerettünk leendő otthonunkba, egyetlen fontos dolog van hátra: eldönteni pontosan mennyit fizessünk az ingatlanért. Az ingatlan.net elemzésében azt vizsgálja, hogy attól függően, hol helyezkedik el, mekkora alapterületű, illetve milyen típusú ingatlanról van szó, mennyit alkudhatunk a vételárból. A tanulmányhoz összevetették a hirdetési bázisukban korábban megjelent és időközben értékesített ingatlanok kínálati és tranzakciós árait. Az egész országot érintő vizsgálat során a különböző adminisztrációs és egyéb hibáktól megtisztított adatbázisba több mint 2500 ingatlant vontak be.

Az adatbázisban minden ötödik lakásnál nem tapasztalható eltérés a kínálati ár és a tranzakciós ár között, azaz a vevő nem alkudott (alkudhatott) az árból. Ez a 20%-os arány azt mutatja, hogy viszonylag elterjedt az áralku az ingatlan tranzakciók során. Az alku nélküli állomány összetételét megvizsgálva láthatjuk, hogy jelentős része új építésű ingatlan, főleg a projektszerű, azaz nagyobb társasházakban elhelyezkedő ingatlanok esetében nincs helye alkunak. Mind a nagy fejlesztéseket, mind a kisebb, új építésű projekteket figyelembe véve a vevők az esetek csak 40%-ában tudtak alkudni az új ingatlan árából, ami jelentős eltérést mutat a használt lakásoknál tapasztalható 83%-hoz képest.

Mennyit sikerül alkudnunk?

Az alku nagyságát százalékos arányban vizsgálta meg az ingatlan.net, mindig a kínálati árhoz viszonyítva. Azaz egy 10 millióért kínált ingatlan esetében 5%-os alku 9,5 milliós vételárat jelent. A teljes adatbázist vizsgálva a leggyakrabban 3%-ot, az ingatlanok fele esetében 4%-ot, vagy annál kevesebbet alkudtak a vevők - a teljes adatbázis számtani átlaga alapján pedig-, az átlagos alku nagysága 5% és 6% között alakul.

Lakások esetében átlagosan 5%-ot, míg házak esetében átlagban 7%-ot alkudtak a vevők a kínálati árból. Ugyan kisebb arányuk miatt kevésbé erős átlagot jelent, mégis érdemes megemlíteni, hogy telkek esetében 10%-os volt az átlagos alku nagyság, illetve a nyaralónak, vagy irodának hirdetett ingatlanok esetében is hasonló nagyságrendű átlagos különbségeket tapasztaltunk. Ennek hátterében az állhat, hogy utóbbi ingatlantípusok iránt a kereslet is kisebb, így az eladók hajlandóak többet engedni a kínálati árból. (Meg kell jegyeznünk, hogy jelen esetben nem nagy, fejlesztési célú telkekről, illetve nem nagy, több ezer négyzetméteres irodaházakról van szó.) A lakások és házak közötti alkunagyságbeli különbség okáról csak feltételezéseket tehetünk. Egyrészt lakások esetében könnyebb az összehasonlíthatóság, illetve több közel hasonló lakást találunk a piacon, ami segíti az eladókat a kínálati ár megvédésében. Másrészt a házaknál a vevők érvényesíthetik azt a lélektani érvet, hogy annyi pénzből saját, az igényeiknek jobban megfelelő házat építenek.