Mi lesz velünk euróhitelek nélkül? Elszáll az árfolyam? - interjú Biró Péterrel. 2010.07.12.
A kormány több lépcsőben szigorította a jelzáloghitelezésre vonatkozó
szabályokat. Azok után, hogy márciusban alacsonyabb hitel/fedezet arányokat,
majd júniusban hitelezhetőségi limitet vezettek be, július elsejével
bejelentették a devizahitelezés leállítását. A szigorításoknak a hitelpiacra
és a devizaárfolyamokra gyakorolt hatásairól Biró Pétert, a BROKERNET
Csoporthoz tartozó BANKBROKER Alkusz Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Pénzcentrum.hu: Hogyan hatottak a fent részletezett szigorítások a
hitelpiacra és milyen változásokra számít a BANKBROKER a hazai
jelzáloghitelezésben?

Biró Péter, a BANKBROKER Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója: Valójában
nehéz megítélni a szigorítások hatását, mivel a piacon egy nagyon erősen
csökkenő tendencia uralkodik a 2008-as csúcsok óta. 2009-ben
hónapról-hónapra a teljes bankszektorban a hitelkihelyezetések csökkenése
volt megfigyelhető. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a lassulás
folytatódott, vagy a 2009 végén elfogadott és 2010-ben két lépcsőben
bevezetett korlátozó szabályozások hatását láthatjuk. Véleményem szerint a
szigorítások már nem sokat változtattak a piacon, mivel egy teljesen
visszaesett, keresleti és kínálati oldalról egyaránt kiszáradt és
visszafogott piacra érkezett rá az új szabályozás.
A márciusi szigorítások előtti hónapban megugrottak ugyan az igénylések és a
szerződéskötések, de a kiugró február még így is csak töredéke volt
bármelyik 2008-as hónap forgalmának. Érdekes vészreakció volt megfigyelhető:
a fedezeti korlátok bevezetése előtt sokan olyanok is megpróbáltak hitelhez
jutni, akik az új szabályoknak is megfeleltek volna. Márciustól szinte
minden hónapban 20-30 milliárd forint közötti volt a jelzálog kihelyezések
összértéke, ide nem értve a refinanszírozásokat.
Pénzcentrum.hu: Milyen hatást váltott ki a hitelezhetőségi limit
bevezetésének híre?
Biró Péter: A június 11-én hatályba lépett jövedelemvizsgálati módszerek
már sem előtte, sem utána nem okoztak kiugrást. Ennek hátterében az állt,
hogy a jogszabály által előírt jövedelemvizsgálati szabályokat a bankok már
korábban is alkalmazták az adósminősítő rendszereikben, a hitelkérelmek
jóváhagyása során.
A korábban számos bank által kínált fedezet alapú hiteleket is ez a szabály
szüntette volna meg, de a szigorítást megelőzte a válság és az ilyen
hiteltermékeket gyakorlatilag már 2009-ben eltüntette a piacról. Mivel ezek
a termékek már nem léteztek a jogszabály hatályba lépésének idején, így a
szigorítás hatása nem volt annyira látványos, de bármerre is forduljon a
piac, a kötelező jövedelemvizsgálat miatt ilyen termékek nem lesznek újra.
Pénzcentrum.hu: A jenhitelek beszüntetését komoly árfolyamugrás követte,
a svájci frank alapú termékektől már a 175-ös árfolyam környékén szabadultak
a bankok, azóta a 220-as szintet is megközelítette az árfolyam. Ennek mentén
az euró alapú hitelezés beszüntetése is újra 300 fölé repítheti a közös
európai deviza árfolyamát?
Biró Péter: A devizahitelezés és az árfolyamváltozások közötti
összefüggések hatásait már többször tapasztalhattunk, ennek ellenére most
nincsenek olyan félelmeink, hogy emiatt szabadulna el az euró árfolyama.

A
svájci frank alapú termékek felfüggesztése komoly hatással volt az
árfolyamra. 2008 végén és 2009 elején az átlagos havi 130-140 milliárdos
hitelkihelyezés zömét a frankhitelek tették ki. Ekkor a bankok a svájci
frank alapon nyújtott hiteleikért forintot vásároltak, ami erősítette a
hazai fizetőeszköz árfolyamát. A frankhitelek néhány hónap leforgása alatt
kerültek ki a piacról, így ez a nemzetgazdasági szinten is jelentős elem az
egyéb forintgyengülést eredményező gazdasági elemeken túl egy plusz hatást
váltott ki. Ugyanez a jenhiteleknél is megfigyelhető volt, csak kisebb
volumenben.
Az
euró esetében most nem tartunk forintgyengítő hatástól, mert egyrészt a
múlt hónapban tapasztalt mozgásoktól eltekintve valamelyest stabilizálódott
az árfolyam, másrészt az euró alapú hitelezés jóval alacsonyabb volumenű,
mint a frankhitelezés volt két évvel ezelőtt. Az idei havi átlagos
hitelkihelyezések az akkori szintek hatodát-hetedét teszik ki, ráadásul
ebben az évben ezek 60-70%-a már forint alapon történt.
A BANKBROKER üdvözölte a jogszabály tervezet azon kitételét, mely szerint
hitelkiváltás, valamint fedezetcsere esetén megmaradnak a devizahitelek.
A 2009 végén elfogadott banki magatartás kódex egyik legjellemzőbb
ügyfélközpontú eleme volt, hogy a hitelkiváltásokat próbálták
leegyszerűsíteni. Ha már az árfolyamok következtében a hitelfelvevő
kedvezőtlenebb helyzetbe került, legalább maradjon meg annak az esélye, hogy
egy jobb banki ajánlat esetén ki tudják használni annak előnyeit. Amennyiben
teljesen leállították volna a devizahitelezést, akkor valamennyi devizában
eladósodott ügyfél ott ragadt volna a bankjánál, kiszolgáltatva a bank
kamat- és költségpolitikájának. E nélkül a forintra történő átváltás az
eddig árfolyamveszteség teljes realizálásával járt volna, devizában pedig
egyáltalán nem tudtak volna lépni az ügyfelek egy másik, kedvezőbb ajánlatot
kínáló bank felé. Hitelkiváltás esetén tehát megmaradnak az euróhitelek, a
későbbiekben a frankhitelek euróra történő kiváltása is jellemző lehet.
forrás: penzcentrum.hu
INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123
2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk