Az Euró-zónához
való csatlakozás sokak számára egy távoli, ismeretlen esemény, mely számos
lehetőséget és veszélyt is rejthet magában.
Az átlagember a megfelelő információk hiányában úgy véli, hogy ez az idegen és
bonyolult folyamat csak a politikusok és az üzletemberek érdekeit szolgálja, így
nem fűz hozzá bő reményeket. Pedig az Euró bevezetése a mindennapi életbe is
számos pozitívumot (de természetesen negatívumokat is) hozhat magával.
Az Európai Unió tagjaként világossá vált, hogy a csatlakozás nem okozott komoly
változásokat életünkben még négy évvel a csatlakozás után sem. Megmaradtak régi
határaink, nem nyílt számunkra több üzleti lehetőség, és ami még ennél is
fontosabb: az állampolgárok átlagos életszínvonala is lényegében változatlan
maradt. Így volt ez az ingatlanpiacon is: a csatlakozás előtt a "hamarosan
EU-tag" imázsnak köszönhetően számos ír és más külföldi befektető érdeklődött
Budapest ingatlanjai iránt, ám ez a fellendülési folyamat csak 2006-ig volt
érezhető, azóta az ingatlanpiacot ismét a hazai résztvevők dominálják.
A már korábban az Euró-zónához csatlakozó két ország esetében egymással
ellentétes folyamatok voltak megfigyelhetők. Spanyolországban az ingatlanpiac az
Euró bevezetését követően nagy mértékben növekedett, köszönhetően az erős
GDP-növekedésnek és a más tagállamokból érkező befektetői hullámnak.
Görögországban azonban negatív hatás volt érezhető: a Central Home ingatlanpiaci
partnerei szerint az Euró bevezetésével a piaci szereplők elsősorban saját
üzleti érdekeik érvényesítésére törekedtek, és ahol a kereslet megengedte,
igyekeztek az áttérést kihasználni.
Ez helyenként látványos áremelkedéseket produkált. Az állampolgárok vegyes
érzésekkel fogadták az új pénznem bevezetését és a piaci bizonytalanságok
hatására megváltozott az állampolgárok ingatlanpiaci eladási és vásárlási
affinitása. Ezt a negatív hatást csak 2004-re dolgozta fel a piac, s attól az
évtől figyelhető meg ismét a kereslet növekedése a görögországi ingatlanpiacon.
Az Euró bevezetésével a magyar szakemberek erős GDP növekedés mellett igazi
bankverseny kialakulását várják Magyarországon. Ez az állampolgároknak nyújtott
előnyökön túl nagy lendületet adhat az ingatlanpiacnak is. Az Euró-zónához való
csatlakozás akkor fog a legpozitívabban hatni a magyar ingatlanpiacon, ha a
folyamat következtében a bankok közötti verseny valóban felerősödik, és az
árfolyam-kockázatok megszüntetésével több külföldi bank fog versenybe szállni a
magyar vásárlók kegyeiért. Ez azt jelentheti, hogy a verseny hatására olcsóbb és
jobb feltételek mellett kínált jelzáloghitelhez juthatnak az igénylők.
Ez számokban kifejezve a következőket jelentheti: az ír befektetők a tavalyi
évben már 4,5%-os kamat mellett is felvehettek hitelt hazájukban, úgy, hogy a
törlesztés futamideje alatt csak a kamatot kellett fizetniük, míg a törlesztő
részt csak a futamidő lejártakor. Ez minden hónapban alacsony törlesztést
jelent, mely jelentősen megkönnyíti a hitelfelvételt, és ezáltal felerősíti a
befektetési hajlandóságot és az ingatlanpiaci folyamatokat. Ez a kedvező hatás
várható hazánkban is, feltéve, hogy a remélt változások bekövetkeznek az Euró
bevezetését követően.
Mire számíthat Magyarország?
Az Euró-zónához való csatlakozás számos követelmény elé állítja hazánkat:
• az infláció legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb a három legalacsonyabb rátával
rendelkező tagállam átlagánál;
• a hosszú lejáratú államkötvények kamatlába nem haladhatja meg 2
százalékponttal többel a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállamét;
• az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át;
• az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a.
Az Euró bevezetésének - mint ahogyan a külföldi példákon láttuk - pozitív és
negatív hatással is lehet hazánk gazdaságára, azon belül az ingatlanpiacra is. A
lehetőségek kiaknázása azonban csak rajtunk múlik: megfelelő gazdasági
teljesítménnyel és szemléletmóddal jelentős eredményeket érhetünk el gazdaságunk
fejlődése, s így átlagos életszínvonalunk növekedése tekintetében is. Az Euró
bevezetése a következő néhány évtized jelentős sikere lehet az ország életében,
erre azonban még jó pár évet várnunk kell...
"Általánosságban elmondható, hogy az Eurót már korábban bevezető tagállamok
általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik az egységes pénznem
bevezetését. - mondta el Ben Ezra Yizhaq, a Central Home cégvezetője, majd
folytatta: "A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése,
az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén a közös
pénz nagyban elősegíti az EU belső piacának fejlődését, hiszen a különböző
pénznemek eltűnésével az Euró adja a tőkepiacok integrációjának alapját, s
hatékonyan mérsékli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.
Emellett természetesen nagyobb gazdasági stabilitást is jelent a tagországok
számára."
forrás: penzcentrum.hu és ingatlanfoglalo.hu