Meddig kell gyűjtögetned egy lakásra? - a megdöbbentő tények. 2007.06.12.
Azon fiatalok számára, akik szülői segítség nélkül kénytelenek nekivágni a
családalapításnak és a lakásvásárlásnak, sok esetben a lakáshitel jelenti az
egyetlen lehetőséget arra, hogy ne kelljen több évig, akár több tíz évig várniuk
míg saját lakásukba költözhetnek. A lakáshitel mellett szól az is, hogy a
bérleti díjak és a törlesztőrészletek, persze bizonyos korlátok között, nem
térnek el jelentős mértékben egymástól, bár a hitelfelvétel esetében
mindenképpen mérlegelni kell bizonyos kockázatokat.
A következőkben azonban nem a "hitellel vagy hitel nélkül" kérdéskörét
járjuk be, ehelyett arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy átlagos
családnak mennyi idejébe, hány hónapjába kerül, hogy saját lakáshoz jusson, és
ez az időintervallum hogyan változott az elmúlt évek során.
Valahol Európában: végre valamiben nem a lista végén kullogunk!
Mielőtt azonban végigtekintenénk az elmúlt tíz évre jellemző számokat, lássuk,
hogy hogyan alakul a bruttó átlagbérek és a GDP/fő arány az Európai Unió néhány
tagállamában, illetve, hogy hol állunk a képzeletbeli ranglista élén.
A lakosság számára mindenképpen a következő táblázat harmadik oszlopa nyújthat
érdekes információt, vagyis, amely elárulja, hogy hány hónapig kell dolgoznia a
különböző országokban élő embereknek ahhoz, hogy lakást vehessenek a
keresetükből.
Az átlagos lakásár egy kétszobás lakás árát jelenti a különböző tagállamokban,
amelyet a nemzetgazdasági bruttó átlagbérrel osztottak el, így kapták meg azt az
értéket, amely elárulja, hogy egy átlagos ingatlan megvásárlásához hány havi
adózatlan jövedelemre van szüksége a lakást vásárolni szándékozó
állampolgároknak.
Az eredmények
magukért és a hitelek mellett beszélnek, még a legjobban teljesítő
Németországban is két hónap híján négy év bruttó jövedelmére lenne szüksége egy
német állampolgárnak ahhoz hogy lakást vásárolhasson magának. A legrosszabb
helyzetben a lengyelek és a bolgárok vannak, ahol majdnem 20 évi jövedelmet
kellene félrerakni hasonló célra.
A lakásvásárlás bérből való megvalósíthatóságát mérő lista érdekessége, hogy
annak tanulsága szerint hazánk a negyedik helyen áll a 6 régi és 4 új tagállamot
tömörítő ranglistán. A 114 hónapos, vagyis körülbelül 10 éves várakozási idő
átlagon aluli, amely azt jelzi, hogy a magyar vásárlók a már több évtizede uniós
országok vásárlóinál jobb helyzetben vannak.
Káprázat és valóság: kicsit más mint gondoltuk
A lista mint már említettük a bruttó bérekkel számol, amely lehetővé teszi a
különböző európai országokban uralkodó állapotok összehasonlítását, ám torzítja
a képet annyiban, hogy nem számol azzal, hogy a bruttó jövedelemhez az
alkalmazottak nem férnek hozzá.
Az alábbi diagramon az 1996 és 2007 között jellemző átlagos bruttó és nettó
bérek arányát mutatjuk be az átlagos budapesti lakásárakhoz viszonyítva, melyek
megadják, hogy hány hónapig kellene a teljes bér összegét megtakarítania a
vásárolni szándékozóknak ahhoz, hogy teljesen saját forrásból lakást vehessenek.
Természetesen a
gyakorlatban ennél tovább kellene várakozniuk a leendő vásárlók, hiszen egyéb
jövedelemforrás nélkül senki sem képes a teljes jövedelmét félrerakni, a célunk
így tehát nem egy egyedi, mindenkire érvényes érték megállapítása, hanem annak
bemutatása, hogy az ingatlanárak és a bérek relációja hogyan változott az elmúlt
években.
A várakozási idő jelentős mértékben megnyúlt 1999-ről 2000-re, mely az
ingatlanpiacon ekkoriban tapasztalható boomról tanúskodik, 2000-et követően az
egyszeri hirtelen megugrás után újra csökkeni kezdett, amely ellenben annak
köszönhető, hogy a bérek emelkedése meghaladta az ingatlanárak árszínvonalának
emelkedését.
2007-re a
megszorítások hatására ismét emelkedőben a lakásvásárlásig eltelő hónapok száma,
a nettó és bruttó bérek lakásárakra vetített aránya közötti különbség növekedése
pedig a kormányzati intézkedések bérekre gyakorolt hatásainak köszönhető.
A várakozási időtartam kiszámításánál a teljes budapesti átlagárat vettük
figyelembe, míg az előző táblázat elkészítői a belső kerület áraival számoltak,
ebből adódik a két érték közötti különbség. Emellett fontos megemlítenünk, hogy
a modellben nem számolunk azzal a hozammal, amelyet a vásárolni szándékozok a
megtakarított pénzük befektetéséből szerezhetnek.
Összességében elmondhatjuk, hogy bár hazánk egyáltalán nem foglal el a vásárlók
számára negatívumot jelentő pozíciót az európai országok között, jelenleg a
nettó béreket alapul véve összesen 151 hónapra vagyis majdnem 13 évre lenne
szükség a lakás csupán bérből való megvásárlásához.
