Közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem

Biztonsági felvonó

Az épület füstmentes lépcsőházához vagy tűzgátló előteréhez, vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó.

Biztonságos használhatóság

Biztonságosan használható az építmény, vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása.

Bővítés

Meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér beépítés, emeletráépítés).

Bevétel, elszámolható költségek

Bevételnek tekintendő minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez, így az eladási ár, a cserébe kapott dolog szokásos piaci értéke, valamint gazdasági társaságban való apportálás esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben meghatározott értéke. A cserét úgy kell tekinteni, mintha a felek külön-külön adásvételi szerződéseket kötöttek volna.

Vagyoni értékű jog átruházása esetén az ellenérték nem számít bevételnek, ha a vagyoni értékű jogot 1982 előtt szerezték (Ebben az esetben az értékesítést az adóbevallásban sem kell feltüntetni.)

A bevétellel szemben elszámolható költség:

Becsült műszaki érték

A fajlagos műszaki érték és a vizsgált ingatlan alapterületének szorzata, amelyhez még pozitív vagy negatív értelemben figyelembe lehet venni a mérleg szerinti, nyilvántartási értéket is.

Becsült szabadpiaci forgalmi érték

A becsült fajlagos forgalmi érték és a hasznos alapterület szorzata, a mi szakmai hitvallásunk szerint pénzügyi tranzakciókban (pl. hitelfedezeti eljárásban) egy millió forintig 50 ezer forintos pontossággal, millió forint felett 100 ezer forintos pontossággal, ennél magasabb becsértéknél 500 ezer forintos pontossággal célszerű meghatározni.

Csere

A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja

Csoportház

A sorház, láncház, átriumház gyűjtő-meghatározása): építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást, vagy egy üdülőegységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese.

Dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása

A friss (aznapi) tulajdoni lap megtekintése nélkül ne írjunk alá semmilyen olyan okiratot, ami bármilyen kötelezettséget ró ránk! ( nem elegendő a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, hiszen pl. egy délutáni szerződéskötést megelőzően is lehet olyan bejegyzést kérni a földhivatalnál, amely meggátolja a bejegyzést.)
A tulajdoni lapon megtalálhatjuk az eladó(k) és az ingatlan fontosabb adatait. Társasházi ingatlan vásárlása esetén a tulajdoni lap mellett fontos információkat tartalmaz az alapító okirat is. Ebből megtudható, hogy milyen egyéb helyiségek tartoznak a lakáshoz (vagy éppen nem tartoznak hozzá).
Tulajdonjogot csak tulajdonostól, vagyis az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől (személyektől) lehet szerezni. A kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek (és a közjegyzőnek is) kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintése a vevőnek is erősen ajánlott.

Elidegenítési és terhelési tilalom

Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Eladó tájékoztatási kötelezettségei

Az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól (különösen az esetleges kötelezettségekről és terhekről) tájékoztassa a vevőt. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ha azonban az eladó a tájékoztatási kötelezettségének nem (vagy nem teljes mértékben) tesz eleget, és olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg az ingatlant, akkor a vevő
- a vételár mérséklését követelheti,
- elállhat a szerződéstől,

- kártérítést követelhet.

Erkölcsi avulás

Az ingatlan típusára, jellegére, a kivitelezés technológiájára vonatkozó olyan arányszám, amely az építési divat elvárásait tükrözi az eltelt idő függvényében, ami vonatkozhat a típusra, formára, de az anyagokra is. Mint negatív tényező hathat a műszaki értékre-, és szerepet játszhat a piaci forgalmi értékben egyaránt, azonban inkább ez utóbbinál célszerű figyelembe venni, hiszen a lefutott típus, elavult technológia az esetleges későbbi értékesíthetőséget nehezítheti meg

Előleg

Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Előkert

Az építési teleknek a közterület vagy a magánút felöli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkerje(i) között fekvő része.

Élőlépcső

Az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcső.

Emeletráépítés

Meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Emeletszinti helyiség, helyiségcsoport

Amelynek padlófelülete a földszinti helyiség, helyiségcsoport fölött van.

Égéstermék-elvezető

a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is).

Építési határvonal

A telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak.

Építési hely (telek beépíthető része)

Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).

Építési övezet

A beépítésre szánt (beépített) területek területfel-használási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

Építési törvény

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy bírsággal, esetleg épület vagy épületrész bontásával is számolnia kell azoknak az építkezőknek, akik figyelmen kívül hagyják az építési törvény rendelkezéseit, semmibe veszik szomszédaik érdekeit, csúfítják a település képét, rombolják környezetüket. Nemcsak az építési engedély nélkül megkezdett, de az építési engedélytől eltérő építkezés is szabálytalannak minősül, és az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szankciókat vonhat maga után. Ha valaki építkezni szeretne, a munkálatok megkezdéséhez nemcsak az építkezésre alkalmas telekre, építőanyagra és munkáskezekre van szűksége, de a helyi építésügyi hatóságok által kiadott jogerős és végrehajtható építési engedélyre is. Hogy ez utóbbit megszerezze, szabályszerűen igazolni kell építési jogosultságát, valamint be kell nyújtania az előírásoknak megfelelően kidolgozott építési engedélyezési terv dokumentációt. Arra a menet közben felmerülő kérdésre egyébként, hogy pontosan mi minősül építkezésnek, nehéz néhány szóval válaszolni. Az építési tevékenység elsősorban "építmény építése, bővítése, elmozdítása". Ebbe a kategóriába beletartozik a nagyobb kerti medencék kialakítása, valamint a telek utcai frontját határoló kerítés készítése is. Nem vonatkozik az engedélyeztetési előírás viszont például a telek oldalsó és hátsó határait jelölő kerítésre, a különféle hinták, csúszdák és mászókák felhúzása. A hiánytalanul összeállított dokumentáció benyújtását követően az illetékes hatóságoknak 60 napjuk van arra, hogy - az építkezés színteréül kiszemelt hely szemléjét követően - a kérelmet elbírálják, majd a határozatot kézbesítsék: nemcsak az építtetőnek, de közvetlen szomszédainak, a tervezőnek és a területileg érintett önkormányzatnak is. Az imént felsoroltak egyébként 15 napon belül fellebbezhetnek az illetékes közigazgatási hivatalhoz: ha megszületik a hivatal határozata, az ellen fellebbezésnek már nincs helye, a bíróságon azonban még megtámadható. Ilyenkor azonban csak a bíróság megerősítő ítélet után lehet hozzáfogni az építési munkálatokhoz. Igaz, a gyakorlatban van rá példa, hogy a közigazgatási hivatal mégis engedélyezi az építkezés megkezdését, legtöbbször közérdek vagy kivételes indok okán. Egyéni építkezőknél ezeknek az eseteknek a nehezen körülhatárolható körébe tartozik például az, ha egy gyermeket váró, albérletben lakó párról van szó, esetleg beteg személyről vagy szociálisan hátrányos helyzetű családról, akiket az építkezés késedelmes megkezdése hátrányosan érintene. Az építmény kivitelezése során nem számít szabálytalanságnak, ha az engedélyezett tervekben szereplő méretekhez képest eltérés jön létre, ám az nem nagyobb 10 cm-nél; illetve az engedélyezett bruttó - falakkal, födémszerkezettel együtt számítandó - térfogathoz viszonyítva a különbség nem nagyobb 1 százaléknál. A kiszabható építésügyi bírság mértékének meghatározásakor - illetve a bontás elrendelésének mérlegelésekor - nemcsak az engedély nélkül felépített építmény méretei vagy a szabálytalanság nagyságrendje számít, hanem az is, hogy mikor követték el a szabálytalanságot. Az 1991 előtt elkészült épületek esetében például már nem rendelhető el a bontás, ugyanis az 1997. évi törvény ilyen esetekben tíz évben határozza meg az elévülési időt. Ha a területileg illetékes építésügyi hatóság annak idején nem szankcionálta a szabálytalanságot, bírság sem szabható ki, és ha az építmény megfelel a jelenleg hatályos előírásoknak, meg kell adni rá a fennmaradási engedélyt.

Építési vonal

Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.

Építménymagasság ("H")

Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (FIL) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra, vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával.
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

Építményszint

Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl: pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.

Értékbecslés

Fedezetként szolgáló ingatlanok esetén nem mindegy, hogy melyik értékbecslőhöz fordulunk. A pénzintézetek ugyanis kipróbált, munkájukra garanciát vállaló szakemberekkel dolgoznak, és csak az általuk készített értékelési bizonyítványt fogadják el. 

Értékelési módok:

Értékbecslés, árképzés

Lakásoknál és az építési telkeknél általában egyszerűbb az értékmeghatározás, hiszen ezeknél az ingatlanoknál viszonylag kevés az értékmódosító tényező.

A családi házaknál azonban egészen más a helyzet. Sokan nem hiteles információkból kalkulálnak eladási árat, például mások hirdetési árához viszonyítanak, a hirdetésekben viszont nagyon irreális elképzelések is megjelennek. Megvalósult eladási árakat kevesen ismernek, tapasztalataink azt mutatják, hogy a hirdetési árhoz képest gyakorta 20-30%-al alacsonyagg a tényleges eladási ár. Az eladók többsége persze csak a kínálati árhoz tud viszonyítani, viszont a kínált ingatlanoknak nemcsak az eladási árát nem ismerik, hanem kevéssé ismert a kínált ingatlan tényleges állapota, helye, beosztása, értékemelő és értékcsökkentő tényezői is.

Nem elhanyagolható, hogy a tulajdonosok érzelmi okokból túlértékelik saját ingatlanukat, a vevők viszont ezt a szubjektív értéket nem fizetik meg.

Az is gyakori, hogy a telek vélt értékéhez hozzáadják a kikalkulált négyzetméter áron az épület értékét. Így nagyon magas árhoz jutnak, melyen az ingatlanuk értékesíthetetlenek, nem versenyképesek. Elsősorban azért, mert az építési telek árak üres, beépíthető telekre vonatkoznak, nem pedig beépítettre. Az épületek pedig különböző mértékben amortizálódtak, így nehéz korrekt négyzetméterárat kalkulálni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az esetek többségében nem új épületekről van szó, melyek felújítási, modernizálási költségei komoly tőkét igényelnek.

Sajnos előfordul, hogy az eladó az alapján számítja ki, hogy mennyiért adja el az ingatlanát, hogy neki mennyi pénzre van szüksége a tovább lépésre, a kölcsönök visszafizetésére, stb. mondanunk sem kell, hogy az így kiszámított összegnek, vajmi kevés köze van az ingatlan piaci értékéhez. Számos alkalommal találkozunk banki ill. biztosító társaság által elkészített értékbecslésekkel, melyek a piaci érték 150-180%-ról szólnak. Természetesen a biztosítási díj megállapítása az ingatlan értékétől függ / drágább ingatlan-magasabb díjtétel /.

Az ingatlanok piaci értékének megállapítása rendkívül összetett feladat. Az értékbecslés során alkalmazott módszerek közül az eladott ingatlanokkal való összehasonlítást, valamint a szükséges ráfordításokra vonatkozó bekerülési kalkulációt említeném meg.

Fajlagos forgalmi érték

A műszaki paraméterekre alapozott, egységre (pl. egy négyzetméterre) vonatkozó megállapítás, amelyhez az erkölcsi avulás és a forgalmi viszonyok változásának ráhatása következtében kialakítható egy természetes számmal kifejezhető összeg.

Fajlagos műszaki érték

Az újra előállítás fajlagos költsége, valamint és a műszaki állapot szerinti negatív hatások levonása után kialakult aktuális állapot minősítése, amely a fizikai hibákat, avultságot, az életkorhoz képest kisebb-nagyobb elhasználódást (vagy állapotjavítást) magában foglaló tényadat, százalékos arányban.

Fészekrakó programról

A kormány január 12-i ülésén második olvasatban is megtárgyalta és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még aznap aláírta azt a két rendeletet, amely Fészakrakó program néven ismert. Az egyik rendelet vadonatúj és a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szól, míg a második a lakásfinanszírozási kormányrendeletet módosítja. A Fészekrakó program előzményeként tartalmaz szabályokat egyebek mellett az idei személyi jövedelemadó törvény (a szociális célra bérbe adott lakás bére adómenetes), illetve a költségvetési törvény is (az állam a köztisztviselők és a fegyveres erők tagjai után kezességet vállal a közalkalmazottak, a bírák, ügyészek és az igazságügyi dolgozók lakáshiteleire is, mégpedig a vételár erejéig). A programot - annak elemeit - előbb összefoglalva, majd részletesen mutatjuk be. A közérthetőségre törekedve a szabályok egy részét leegyszerűsítettük, viszont ahol lehet, példákon illusztráljuk a lényeget.

Fészekrakó program elemei

Állami kezesség

A kormány egy új rendeletben foglalta össze azt, hogy kiknek a lakáshitelei után és milyen feltételekkel vállal kezességet. "A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól" címet viselő rendelet (a kezességet a sajtó garanciának is nevezi) a következő személyi feltételeket állítja fel: a kezesség a 30 év alatti házastársaknak, élettársaknak, valamint a szintén 30 év alatti, gyermeküket egyedül nevelő személyeknek jár. A lakás vásárlásához mindenképpen szükséges 10 százalék önerő, de ez nem jelent feltétlenül készpénzt. Az önerőbe ugyanis beszámít a szocpol kedvezmény (ennek a hivatalos neve: lakásépítési kedvezmény), a megelőlegezett szocpol, a lakás takarékpénztári megtakarítás és a munkaadói, valamint önkormányzati támogatás is. A bankok többnyire a vételár felét hitelezik meg "normál" jelzáloghitellel, az állami kezesség az e feletti hitelre szól. A kezesség díja a garantált hitel (egyszeri) 2 százaléka, de idén ezt az állam magára vállalja. A lakás vételára is limitált. Új lakás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió, másutt 12 millió forint. Használt lakásnál (ugyanebben a sorrendben) 12 millió illetve 8 millió forint

Megemelt lakásépítési (szocpol) kedvezmény

A kormány megemelte a szocpol kedvezményt is. Február 1-től egy gyerek után 900 ezer, két gyerek után 2,4 millió, három gyerek után 3,8 millió forint jár. A további gyerekek kedvezménye nem változott: 200 ezer forint gyermekenként

Fiatalok otthonteremtési támogatása (fél szocpol kedvezmény)

Csak használt lakás vásárlására vehetik igénybe a 35 év alatti fiatal házaspárok, élettársak, valamint a gyermeküket egyedül nevelő személyek. Az összege: egy gyermek esetén 450 ezer, két gyermek esetén 1,2 millió, három gyermek esetén 1.9 millió forint. Minden további gyermek után 100 ezer forint jár. A vásárondó lakás vételára Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 12 millió, mindenütt másutt 8 millió forint lehet.

Lakbértámogatás

A rászorultaknak jár csak, a feltételeket a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg. Az állam - az önkormányzat pályázata alapján - a lakbér 30 százalékáig, legfeljebb 7 ezer forintot ad. Az önkormányzatnak legalább ennyit kell letennie, de többet is adhat.

Eddig tartanak a február 1-től életbe lépő, két kormányrendeletbe foglalt Fészekrakó program elemei. A parlament által ősszel módosított személyi jövedelemadó törvény egy - ebbe a sorba illő - más szabályt tartalmaz.

Lakbér adómentessége
 

Aki az üresen álló lakását szociális célra - legalább 5 évre - bérbe adja a helyi önkormányzatnak, annak nem kell a lakbér után adót fizetnie. (A "normál" lakbér adója 25 százalék.) Az ilyen lakásokba költöző rászorultaknak is jár a lakbértámogatás.

Az ez évre szóló költségvetési törvény kiterjesztette az eddig csak a köztisztviselőkre és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó - a lakáscélú, támogatott hitelek után járó - készfizető kezességet.

A közalkalmazottak (valamint bírák, ügyészek és igazságügyi dolgozók) lakáshitelének állami garanciája Annyiban különbözik a most bevezetett állami kezességvállalástól, hogy csak a kamattámogatású hitelek igénybevételére vonatkozik, viszont korhatár nélkül és nem kell díjat fizetni érte.

Lakbér adómentessége

Aki az üresen álló lakását szociális célra - legalább 5 évre - bérbe adja a helyi önkormányzatnak, annak nem kell a lakbér után adót fizetnie. (A "normál" lakbér adója 25 százalék.) Az ilyen lakásokba költöző rászorultaknak is jár a lakbértámogatás.

Az ez évre szóló költségvetési törvény kiterjesztette az eddig csak a köztisztviselőkre és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó - a lakáscélú, támogatott hitelek után járó - készfizető kezességet.

A közalkalmazottak (valamint bírák, ügyészek és igazságügyi dolgozók) lakáshitelének állami garanciája Annyiban különbözik a most bevezetett állami kezességvállalástól, hogy csak a kamattámogatású hitelek igénybevételére vonatkozik, viszont korhatár nélkül és nem kell díjat fizetni érte.

Forgalmi viszonyok változásának hatása

Az értékbecslés szempontjából legfontosabb tényező, amely kifejezi, hogy az adott környéken, környezetben változtak-e az értékesítés feltételei? Meg kell vizsgálni, hogy a konkrét ingatlan-típusra vonatkozó keresleti-kínálati viszonyok hatása miképpen érződik a szabadpiacon, a vásárlóerő mennyiségében és minőségében milyen átalakulások, átrendeződések történtek, az értékesíthetőség esélyei hogyan valószínűsíthetők, Itt célszerű részletesen kitérni arra is, hogy maga az ingatlan milyen funkciót tölt be, milyen tevékenység folyik benne, ennek van-e piacai, a foglalkoztatás öncélú vagy haszonteremtől.

Foglaló

Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót, pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Fagyhatár (mértékadó)

A terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már a talaj biztonsággal nem fagy át.

Felújítás

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.

Felvonulási épület

Az építmény (ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület.

Félkomfortos lakás

Amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel; b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik.

Félszoba

Az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 négyzetmétert nem haladja meg.

Folyosó

Önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közlekedő.

Főhelyiség

Az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyisége.

Földszinti helyiség, helyiségcsoport

Amelynek padlófelülete sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá.

Hagyaték

A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek.

Hasznos alapterület

Amely magában foglalja az összes helyiségek tételes és pontos felsorolását, a belső tereket határoló falak között mért távolsági értékek alapján számított négyzetmétert.

Használat

A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.

Haszonélvezet

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti

Haszonélvezeti, használati érték

Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Hátsókert

Az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje (i) között fekvő része.

Házassági vagyonjog

A  házastársak egymásközti, valamint harmadik személyekkel szemben fennálló viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésekor. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a házasságról, családról és a gyámságról szóló többször módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) szabályozza.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik, azaz a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házastársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt csupán az képez, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A közös vagyonba tartoznak az alábbiak:

n a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva a vagyonkezelés és -fenntartás költségeit; a feltaláló, újító, a szerző és más szellemi alkotást létrehozó személy a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díja;
n a házastárs foglalkozásából, tevékenységéből származó jövedelem, így a munkaviszonyból és egyéb keresőfoglalkozásból származó jövedelem mellett minden egyéb többletjuttatás (borravaló, hálapénz);
n a kitüntetésekért, címekért kapott vagyonjogi juttatás vagy vagyontárgy, mindaz a vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet bármelyik házastárs az életközösség alatt kötött jogügylettel vagy egyéb jogtény alapján szerzett, kivéve a különvagyon (így például a házassági életközösség fennállása alatt megkötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel megszerzett vagyontárgyak a házastársak közös vagyonába kerülnek akkor is, ha a szerződés megkötésében csak az egyik házastárs vett részt);
n az életközösség alatt bármelyik házastárs által hatósági határozattal, elbirtoklással vagy ráépítéssel szerzett vagyontárgy;
n a közös vagyontárgy helyébe lépett érték, így az annak ellopása, megrongálódása, megsemmisülése esetén kifizetett biztosítási összeg, kártalanítás, illetőleg kártérítés.

Házastársak különvagyona

A Csjt. és a bírói gyakorlat értelmében a házastársak különvagyonához az alábbiak tartoznak:
n a házasságkötés előtt megvolt vagyontárgyak, vagyis azok, amelyeket bármelyik fél a házasságba magával hozott, továbbá a házassági életközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy;
n az öröklés vonatkozásában ide tartozik az örökhagyó hagyatékából való általános jogutódláson kívül minden más, a hagyatékból történő ingyenes részesedés, így például a kötelesrész címén szerzett vagyon (az öröklési szerződéssel szerzett vagyontárgy már a közös vagyont gyarapítja);
n a menyasszonytáncért adott juttatás általában a közös vagyonhoz tartozik, kivéve, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget ezen a címen nyújtott, kifejezetten csak az egyik házastárs részére;
n az ún. alkalmi ajándékok az alkalomtól függően kerülnek a közös vagyonba, illetőleg a megajándékozott házastárs különvagyonába (a házastársak egymásnak adott ajándékai különvagyont képeznek, mégha közös vagyonból vásárolták is);
n a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Annak nincs akadálya, hogy az egyik házastárs a különvagyonából, illetve a közös vagyonból ráeső rész erejéig egyes vagyontárgyakat, vagyoni értékeket a másik házastárs különvagyonába utaljon, az a különvagyonhoz tartozó tárgy azonban, amely a mindennapi, közös életvitelt szolgálja, valamint ami a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Házastársak rendelkezési joga

A házastársak a különvagyonukkal a házassági életközösség fennállása alatt – és a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben is – önállóan rendelkezhetnek, a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat viszont csak közös beleegyezéssel lehet elidegeníteni. A közös beleegyezés azt jelenti, hogy önállóan még saját eszmei hányadával sem rendelkezhetnek a felek, így a házassági vagyonközösség ebből a szempontból szorosabb kötelék, mint a polgári jogi közös tulajdon.
Gyakori, hogy az egyik házastárs még a közös vagyon megosztása előtt átruházza a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát. A kérdést bonyolítja, hogy sok esetben az átruházás „formailag" az egész ingatlanra vonatkozik, mert a másik házastárs tulajdonjoga a törvény erejénél fogva áll fenn, ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve. Az ítélkezési gyakorlat szerint a vagyonközösséghez tartozó, de csak az egyik házas fél tulajdonaként nyilvántartott ingatlan átruházására kötött szerződés semmis, mivel tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve, illetve a szerződő fél jó- vagy rosszhiszemű volt-e.

Felelősség a házastárs ügyletéért

A forgalom biztonsága és a szerződésekbe vetett bizalom fenntartása megkívánja, hogy a kívülállónak ne kelljen vizsgálnia a másik házastárs hozzájárulását, ezért a törvény vélelmet állít fel: a hozzájárulást akkor is megadottnak kell tekinteni, ha annak ténye nem állapítható meg. Az ügyletkötésben részt nem vett házastárs a hozzájárulásának vélelmét megdöntheti, ha bizonyítja, hogy az ügylethez nem járult hozzá, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott, vagy körülményekből tudnia kellett. A mindennapi élet szükségleteivel kapcsolatos ügyleteknél a házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha ez ellen a harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
A házastárs felelőssége korlátozott a másik házastárs által kötött ügyletért, csak a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn. Ha a házastárs által kötött ügylethez házastársa nem járult hozzá, mert hozzájárulása nem vélelmezhető vagy a törvényi vélelem megdőlt, a tartozásért egyedül az ügyletkötő házastárs felel, mind a különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső hányaddal.
 

Helyiség

A rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér.

Helyreállítás (újjáépítés)

Sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka.

Homlokzat

Az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség

Amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevelő-oktató helyiség, étterem).

Illeték mértéke

Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekről szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerző fél köteles.

I. csoport az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá) öröklésnél 2,5% ajándékozásnál 5%

III. csoport minden más örökös/megajándékozott terhére öröklésnél 5% ajándékozásnál 10%

Illetékről

Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni. Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék.

Ingatlan szerzéshez kapcsolódó illetékezés (2004)

A teljesség igénye nélkül, az alábbiakban néhány alap információt kaphat az ingatlanszerzéssel, un. Ingatlan vagyonátruházással kapcsolatos illetékek mértékéről
Amennyiben ön ingatlant vásárol, azt, az értékéhez képest illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértékét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg.
Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni. Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék.

1. Amennyiben Ön nem adott el semmilyen ingatlant, csak vásárol, akkor a vásárlás teljes értékén kell számolni az illetéket.
Az illeték mértéke:
A vásárolt ingatlan árának
4,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 80.000,- Ft)
4,0 miilió Ft feletti részre 6%

Például, ha Ön egy...
3,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ennek a vételárnak 2%-a 64.000,-Ft
(3.200.000,-Ft x 0,02 = 64.000,-Ft)
18,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ...
4,0 millió Ft-ig a 2% azaz 80.000,-Ft
14,2 millió Ft után 6%-a azaz 852.000,- Ft
összesen 932.000,-Ft
(4.000.000,-Ft x 0,02 = 80.000,-Ft
14.200.000,-Ft x 0,06 = 852.000,-Ft)

2. Amennyiben Ön eladott, vagy el fog adni egy lakóingatlant 365 napon belül, csak az eladott és a vásárolt ár abszolút értéke után kell számolni az illeték mértékét.
Az illeték mértéke:
A vásárolt/eladott ingatlanok árkülönbségének
4,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 80.000,- Ft)
4,0 millió Ft feletti részre 6%
Például, ha Ön egy 6 milliós ingatlant adott v. fog eladni +/- 365 napon belül...
2,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ennek a vételár különbségnek 2%-a 76.000,-Ft
(6,0 millió - 2,2 millió= 3,8 millió
3.800.000,-Ft x 0,02 = 76.000,-Ft)
18,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ennek a vételár különbségnek ...
4,0 millió Ft-ig a 2% azaz 80.000,-Ft
8,2 millió Ft után 6%-a azaz 492.000,- Ft
összesen 572.000,-Ft
(6,0 millió - 18,2 millió= +/-12,2 millió
4.000.000,-Ft x 0,02 = 80.000,-Ft
8.200.000,-Ft x 0,06 = 492.000,-Ft)

3. Amennyiben Ön a vásárolt ingatlannak csak 1/2 -d tulajdonosa lesz a
4,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 80.000,- Ft)
2,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 40.000,- Ft)
-ra módosul, és a feletti összeg
2,0 millió Ft feletti részre 6%

4. AJÁNDÉKOZÁS esetén az illetékek mértéke:
I. II. III.
Szülő-gyerek,
Házastársak között Nagyszülő-unoka,
testvérek között egyéb

EGYÉB ingatlan 18,0 millió ért.határig 11% 15% 21%
18,0 millió ért.h. felett 18% 21% 30%

5. ÖRÖKLÉS esetén az illetékek mértéke:
I. II. III.
Szülő-gyerek,
Házastársak között Nagyszülő-unoka,
testvérek között egyéb

EGYÉB ingatlan 18,0 millió ért.határig 11% 15% 21%
18,0 millió ért.h. felett 15% 21% 30%

Ingatlan, vagyoni jog értékesítéséből származó jövedelem adózása

Az APEH szakemberei tájékoztató anyagot készítettek az ingatlan (föld, földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog) és a vagyoni jogok (haszonélvezet, használat, földhasználat, bérleti jog) értékesítéséből származó jövedelemmel kapcsolatos személyi jövedelemadózási szabályokról. Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után, amelyet főszabályként a bevétellel szemben elszámolható és levonható költségek alapján kell meghatározni, 25% személyi jövedelemadót kell fizetni

Ingatlan

Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a PTK. a földről, telekről és az épületről, beszél.

Ingatlanok lehetnek:

- földek, vagy földrészletek,

Építmény

 a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, mely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építmény lehet épület, sajátos építmény és műtárgy.

Épület

 olyan építmény, mely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak ) kivételével.

Sajátos építmény

 az új Építési Törvény az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási , vízi és bányaműveléssel kapcsolatos, továbbá az atomenergia alkalmazására szolgáló építményt.

Műtárgy

 mindaz az építményfajta, amelyen (amelyben) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenes céllal tartózkodnak.

Mindezek alapján sajátos építmény a folyón átívelő híd, de műtárgy - építésügyi szempontból - a köztéri szoborcsoport, emlékmű. Ugyanakkor az önálló rendeltetésű borospince, a föld alatti garázs, a társasházi lakás épületnek tekintendő.

Ingatlanbefektetés

Egy jó ingatlanvétel jó befektetési is. A mai világ váratlan tőzsdei ingadozásai, botrányai, az alacsony betéti kamatok egyre jobban előtérbe helyezik az ingatlanbefektetések előnyeit.
Az ingatlanbefektetés előtt érdemes eldönteni és tisztázni, hogy milyen célra kívánja a befektető az ingatlant megvásárolni, pl.: csak legyen és később jó lesz, kivár, mert jobban emelkedik az értéke mint a banki kamatok vagy egyből hasznosítaná, bérbeadná.
A befektetés célja és a valós piaci realitás egyezősége esetén van lehetőség az elvárások szerinti értéknövekedésére, hozamra, stb.
Amennyiben egy ingatlan befektetés előtt további kérdései vannak, érdemes szakemberhez fordulnia főleg azért, mert egy tanácsadási díjtétel a várható kockázatnak általában csak ezred, vagy sok ezred része.

Ingatlanbefektetési alapok

A hazai ingatlanbefektetési alapok múltja alig több mint 10 évre nyúlik vissza. A piac kezdetben viszonylag szűk rétegnek szólt, a jegyek elsősorban csak szakmai körökben forogtak. Jelenleg 4 nyíltvégű és 3 zártvégű alap működik, és emellett többen (pl az OTP)  tervezik újabb alap indítását.
Bár a megtakarítási formák között az ingatlan alapok szerepe nem mondható jelentősnek (arányuk 2 százalék, szemben a nyugati világban jellemző 10 százalék feletti részesedéssel), a számok az alapok gyarapodásáról tanúskodnak.
Az  ingatlanbefektetési alapok nagyon hasonlóan működnek, mint az értékpapír befektetési alapok, csak az  alap jegyeinek értékesítéséből befolyó tőkét ingatlanok vételére fordítja. Hozama az ingatlanok bérbeadásából és értéknövekedéséből származik, ezt osztja fel a jegyet vásárlók között az előre rögzített költségek rendezését követően.
Az ingatlanbefektetési jegyeket azok figyelmébe ajánljuk, akik éven túli befektetési lehetőséget keresnek, a bankbetéteknél magasabb hozamelvárások mellett.

Az ingatlanalapoknál a befektetőknek ráadásul hosszú távra kell gondolkodniuk, a legtöbb alap ugyanis 1-2%-os jutalék levonásával sújtja a jegyek éven belüli visszaváltását

Ingatlan értékbecslés

Fedezetként szolgáló ingatlanok esetén nem mindegy, hogy melyik értékbecslőhöz fordulunk. A pénzintézetek ugyanis kipróbált, munkájukra garanciát vállaló szakemberekkel dolgoznak, és csak az általuk készített értékelési bizonyítványt fogadják el. 

Értékelési módok:

Az ingatlan értékét sok tényező befolyásolja, a teljesség igény nélkül néhány főbb értékbefolyásoló tényező:
- az ingatlan helyszíne, fekvése,
- megközelíthetősége, az infrastrukturális ellátottság
- közműellátottság,
- a felépítmény(ek) műszaki állapota és korszerűsége,
- az ingatlan tulajdoni viszonyai, piacképessége,
- a piaci viszonyok, stb.

Ingatlankezelő

Feladata az ingatlanok (társasházak, lakóparkok, kereskedelmi központok, irodaházak stb.) kezelése, beleértve a társasházkezelési tevékenységet is. A befektetők számára történő, kezelési terv készítése az egyes kezelési változatok elemzésével. A már működő ingatlanok működési eredményének javítását szolgáló kezelési terv készítése.

Ingatlanközvetítő

Feladata az Ingatlanok (házingatlanok és telkek) adásvételének és cseréjének közvetítése; lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, telkek bérlete és tulajdona cseréjének közvetítése; a feladatok ellátása érdekében az ingatlanok felkutatása és azok forgalmi értékbecslése; az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk, okiratok beszerzésével és előkészítésével összefüggő feladatok elvégzése.

Ingatlanlízing

A lízing olyan bérleti megoldás, amelynek végén megszerezheti az adott ingatlan tulajdonjogát.

Nyíltvégű Lízing

Ennél a lízingügyletnél folyamatosan fizeti a bérleti díjat, majd a futamidő végén nyilatkoznia kell arról, hogy az előre megállapított maradvány összegért meg kívánja-e vásárolni az ingatlant. (Nem automatikus a tulajdonszerzés és másik tulajdonos is megjelölhető.) Fontos, hogy az eladónak számlaképesnek kell lennie, ÁFA-s számlát kell adnia az adott ingatlanról. Előnyei: alacsony önerő, illetéket csak a végén kell fizetni. Új lakás vásárlása esetén vagy nem ÁFA alany vállalkozásoknak ajánljuk.

Zártvégű Lízing

Ekkor az utolsó lízingdíj megfizetésével az ingatlan tulajdonjoga automatikusan átszáll Önre. Előnye, hogy az ÁFA teljes összege visszaigényelhető a beköltözéskor (ha a visszaigénylés egyéb feltételei is fennállnak.)

Ingatlanlízing előnyei

A járműlízing esetében már megszokott előnyökre az ingatlanlízing esetében is számíthatunk:

-Gyors ügyintézés, egyszerűsített hitelbírálat

- belföldi vagy EU állampolgárságú nagykorú természetes személy

 

Ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő

Tevékenység olyan önálló feladatkör, amely a szakmai ismereteken alapulva, az ingatlan és az azzal összefüggő vagyonértékű jogok és vagyoni értékek minden elemének értékelésére, az értékelési munkafolyamat minden részletére kiterjed és feltételezi az ingatlanpiac, továbbá az ingatlanközvetítő tevékenység szakterületének ismeretét.

 

Ingó dolgok

Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők

Ikerház

Két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.

Jelzálogjog

A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása

A jelzáloghitelek kamatterheinek enyhítésére az állam a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamatához támogatást nyújt a hitelintézeteknek, közvetve pedig a hitelfelvevőknek. A támogatás beépül a kamatokba, tehát az adósoknak csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük.

Jogi képviselő

Mindenképpen igyekezzünk olyan jogi képviselőt választani, akiben megbízunk, vagy akit olyan személy ajánlott, akiben biztosan megbízhatunk. A megfelelő ügyvéd kiválasztása biztosítja a zökkenőmentes adásvételt.
A vevőnek célszerű ragaszkodnia a saját ügyvédhez. Ha azonban mégis az eladó ügyvédje mellett döntenek a felek, akkor az aláírás előtt nézesse át a szerződéstervezetet saját ügyvédjével, akivel a legkisebbnek tűnő módosításokat is folyamatosan egyeztesse, mert egyetlen megváltoztatott szó is teljesen új értelmet adhat egy szerződésnek.
A földhivatali eljárást is a saját ügyvédre célszerű bízni, mivel ennek folyamán előre nem látható problémák is felmerülhetnek.

Jogcím nélküli lakáshasználó

Az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja

Kiszabás

Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

Kiegészítő kamattámogatás

Bármelyik lakossági bankműveletekkel foglalkozó hitelintézetnél igényelhető a kiegészítő kamattámogatásos hitel, amelyik foglalkozik lakásfinanszírozással. A folyósító bank állapítja meg a hitelbírálat rendjét, a csatolandó dokumentumok jegyzékét.

Komfortos lakás

Amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel; c) melegvíz-ellátással és d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

Komfort nélküli lakás

Amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított..

Köteles rész

A Köteles rész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta

Köteles részre jogosultak

Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő köteles része a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, köteles-részül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Korszerűsítés

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

Környezetterhelési határérték

Jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő (por, fűst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke.

Környező terepszint

A telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje.

Középfolyosó

Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják.

Középmagas építmény

Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között van.

Közműpótló

A vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy (pl. kút, szennyvíztároló, aggregátor).

Közös helyiségek, területek ( két, vagy több lakásos házingatlanban )

a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben; b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

Közös tulajdon

Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Közös költség tartozás miatt mikor jegyezhetnek be jelzálogjogot?

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény lehetőséget ad a társasház közgyűlésének arra, hogy a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a közgyűlés határozattal jelzálogjoggal terhelje meg, a hátralék megfizetésének biztosítékául (30. § (1)). Ilyen esetben a hátralékos tulajdonostárs nem élhet szavazati jogával és őt a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A jelzálogjog bejegyzéséhez azonban nem feltétlenül szükséges közgyűlési határozat. A törvény lehetőséget biztosít a közös képviselőnek és az intézőbizottság elnökének arra, hogy a hátralékos tulajdonostárs ingatlanára, amennyiben legalább hat hónapi elmaradásban van a közös költség megfizetésével, közgyűlés megtartása nélkül is jelzálogjogot jegyeztethessen be. Ennek előfeltétele azonban az, hogy ilyen rendelkezés megtételére a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét a társasház szervezeti és működési szabályzata felhatalmazza (31. §). A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. A közgyűlés határozatát, vagy a közös képviselő, illetve intézőbizottság elnökének rendelkezését a hátralékos tulajdonos a határozat meghozatalától, illetve a rendelkezéstől számított 60 napon belül keresettel megtámadhatja a bíróság előtt. A keresetet a határozat, illetve rendelkezés érvénytelenségének megállapítása iránt kell megindítani. A kereset megindítása a jelzálogjog bejegyzését nem hátráltatja, de a bíróságtól kérhető a határozat, illetve rendelkezés végrehajtásának felfüggesztése. A jelzálogjogot törölni kell, ha a tulajdonostárs a hátralékát kifizette. Ilyenkor a hátralék kiegyenlítésétől számított nyolc napon belül a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke köteles kiadni a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt, mégpedig közokiratba, vagy ügyvéd, illetve bizonyos esetekben jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan. Ha a tulajdonostárs hátralékát nem egyenlíti ki, a társasház a tulajdonostárssal szemben fennálló igényét a jelzálogjogból közvetlenül nem elégítheti ki, hanem pert kell indítania az igényének érvényesítéséért. A bejegyzett jelzálogjog kizárólag a hátralék megfizetésének biztosítékául szolgál.

Központi berendezései az épületnek

Általában a következők: a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is; c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is; d) a több lakást szolgáló szellőztetőberendezés; e) a központi antenna az erősítőberendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is; f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal; g) a személy- és teherfelvonó; h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés; i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

Köztárgy

Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó.

Közvetett természetes megvilágítás

Közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás.

Közvetlen természetes megvilágítás

Közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás.

Közvetlen természetes szellőzés

Közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón, vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere.

Külföldiek ingatlanszerzése

(3) Az önálló vállalkozóként letelepedett külföldi természetes személy a külön jogszabályok szerinti vállalkozói igazolványa, vállalkozói engedélye visszaadását, bevonását - egyéni cég esetén a cégjegyzékből történő törlését -, továbbá a szakmai kamarai tagság megszűnését követő 1 éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni, vagy tulajdonjogának - az 1. §-ban foglalt feltételek szerinti - fenntartását a hivatal vezetőjénél kérelmezni.

2. § (1) Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatal vezetőjéhez kell benyújtani.

f) az 1. § (7) bekezdése szerinti ajándékozás esetén a szerződő felek között fennálló rokoni fok igazolását.

(3) Részletfizetés, illetőleg életjáradéki és tartási szerződés esetén az első részlet, illetőleg az első esedékes járadékösszeg megfizetését kell igazolni. A hivatal vezetője a külföldit bármikor felhívhatja annak igazolására, hogy tartozását megfizette.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 171/1991. (XII. 27.) Korm. rendelet a hatályát veszti.

Lakás

Az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei; b) közművesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Lakásberendezések

Általában a következők: a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.); b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.); c) melegvízellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha); d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel); e) szellőztetőberendezés (páraelszívó stb.); f) beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb); g) redőny, vászonroló, napvédő függöny; h) csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke; i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

Lakás helyiségei ( általában )

A  lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér; b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke; c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC; d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó); e) tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).

Lakáshoz tartozó helyiségek

Általában a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz.

Lakás-előtakarékosság

Lakásfinanszírozási lehetőség, amely a betétesek hosszú távú takarékoskodásán alapul. Ennek lényege, hogy az ügyfél meghatározza azt az összeget, melyre lakáscélú tervei megvalósításához szüksége van. Ennek a szerződéses összegnek kb. 50%-át adja a saját megtakarítás, az állami támogatás és az ezek után jóváírt betéti kamat, a másik 50%-ot pedig az előtakarékoskodó a lakás-takarékpénztártól igen kedvező, fix 6%-os kamatozású lakáskölcsönként igényelheti.

Lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (szocpol)

Új lakás építéséhez vehető igénybe. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehető a szocpol, ha az egyéb feltételek teljesülnek. A lakásépítési kedvezmény vissza nem térítendő támogatás, amely csak egyszer vehető igénybe. Aki egyszer részesült már lakásépítési kedvezményben, annak többé már nem jár.

Lakásszerzési kedvezmény

Lakásszerzési kedvezményként nem kell adót fizetni, vagy a befizetett adó visszajár a jövedelem azon része után, amelyet az átruházó saját maga vagy a lakást szerző hozzátartozója részére, a jövedelemszerzés időpontját megelőző 12 hónapon belül, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

Lakáscélú felhasználásnak minősül belföldön fekvő

A házastárs, a volt házastárs, az egyeneságbeli rokon (ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőt).

A lakáscélú felhasználás igazolására a következő okiratok szolgálnak:

Valamint rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.

A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése, visszafizetése

A lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adó-visszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése előtt történt, akkor az éves adóbevallásban érvényesíthető.

Ha tehát az értékesített ingatlanból származó jövedelem lakáscélú felhasználása (vásárlás) az adóbevallás benyújtása (egyéni vállalkozóknál február 15., magánszemélyeknél március 20.) előtt megtörténik, a kedvezményt az adóbevallásban kell érvényesíteni. Az ingatlan értékesítést, ha abból jövedelem nem keletkezik, a bevallásban nem kell feltüntetni. Fontos azonban tudni, hogy az értékesítés akkor is be kell vallani, ha az abból származó jövedelem után az adókedvezmény miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik. (Példával érzékeltetve: az ingatlan eladását, ha a szerzés 1988 előtt történt, nem kell bevallani. Fel kell azonban tüntetni a bevallásban az 1988 után szerzett ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet akkor is, ha az adózó a teljes összeget ingatlan vásárlásra fordította és így adófizetési kötelezettsége az értékesítés után, nem keletkezik. Ebben az esetben a fizetendő adó feltüntetésére szolgáló helyre nullát kell írni!) Az adóbevalláshoz a fentiek szerinti igazolásokat (szerződés, földhivatali kérelem, számlák, egyéb okiratok) nem kell csatolni, azokat azonban az elévülési idő leteltéig egy esetleges ellenőrzés miatt meg kell őrizni.

Amennyiben a lakáscélú felhasználás az adóbevallás benyújtásáig nem történt meg, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utáni 20% adót be kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt utólag, adó visszaigényléssel - legfeljebb 60 hónapon belül - lehet érvényesíteni. Ekkor azonban a befizetett összeg visszaigényléséhez külön kérelemre és az igazolások csatolására van szükség.

Figyelem!

Ha a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló lakást, tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát, használati jogát vagy bérleti jogát a szerződés megkötésének évében - használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének évében - vagy az azt követő öt évben átruházzák, akkor az átruházásból származó bevételhez hozzá kell adni a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapját.

Lakástakarék-pénztár

A lakástakarék-pénztár olyan szakosított pénzintézet, amely a rá vonatkozó külön törvény (1996. évi CXIII. tv. ) rendelkezései szerint működik. A lakástakarék-pénztár engedélyezett tevékenységei és feladatai: - betétgyűjtés; - állami támogatás igénylése, jóváírása; - lakáscélú hitel folyósítása.

A lakástakarék-pénztár ügyfeleivel ún.: lakás-előtakarékossági szerződést köt. A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerződéskötéskor egy összegben, vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott forintösszeget a lakás-takarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakás-takarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) forintban nyújtja a lakás-előtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett kérésére.

Betét:

A lakás-előtakarékossági szerződésben meghatározott módozat és rendszeresség szerint forintban fizetett pénzösszeg. A betéti kamat mértéke egységesen évi 3 %. Állami támogatás: Az állami támogatás mértéke az évenként befizetett betét 30 %-a, legfeljebb azonban évi Harminchatezer (36.000 Ft) forint, amelyet a pénztár évenként utólag ír jóvá. A támogatás legfeljebb nyolc (8) éven keresztül vehető igénybe. Kamata évi 3 %. A fenti támogatási mérték szerződésenként értendő.

Lakáskölcsön: A kölcsönként nyújtható összeg nagysága megegyezik a szerződő fél összes megtakarításainak, a kapott állami támogatásnak és azok kamatainak összegével. A kölcsön futamideje a szerződéses módozattól függ, a fizetendő kamat egységesen évi 6 %.

Lakás-előtakarékossági szerződés kedvezményezettje lehet:

- magyar hatóság által kiállított személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemély; (A szerződést - a magánszemély javára - megkötheti saját maga, devizakülföldi vagy devizabelföldi közeli hozzátartozója , valamint állami gondozott javára gyám, gondnok, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház és helyi önkormányzat is.) - lakásszövetkezet; - társasházi közösség.

A kölcsön folyósításának és az állami támogatás igénybevételének közös feltétele a lakáscélú felhasználás.

Ilyennek minősül: - lakótelek- vagy lakásvásárlás (csere), családi ház vagy lakás építés; - saját tulajdonú lakás vagy családi ház bővítése, korszerűsítése, felújítása, helyreállítása; - saját tulajdonú családi házhoz vagy lakáshoz járda, telefon-, áram-, gáz-, víz- vagy szennyvízhálózat kiépítése; - korábban igénybevett lakáscélú hitel \"kiváltása\"; - lakásszövetkezeti vagy társasházi közös tulajdonban lévő épületrészek felújítása és korszerűsítése.

Lakástulajdon szerzése esetén a vagyonátruházási illeték

Alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.

Légudvar

Helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

Lépcső

A lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenő(k) összefüggő együttese.

Lépcsőkar szabad szélessége

a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság.

loft

Ezek a lakások eleve nem olcsók, mint ahogyan a berendezésük, üzemeltetésük sem az. Ugyanakkor nem kerülnek általában annyiba, mint az önálló házak, amelyek fenntartásával a fiatal korosztály még nem akar bajlódni és kertre se vágyik - elég neki az a néhány jókora dézsába ültetett egzotikus, divatos növény, amely bőven elfér a "padláson" illetve a "tetőn".

Mértékegységek

Műszaki avultság

A teljesen kész, az új, vagy a számított újra előállítási értékéhez képest %-os arányban határozza meg azokat a körülményeket, amelyek miatt szükséges csökkentést alkalmazni, a teljeset 100 %-osnak számítva,

Magas-építmény

Melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.

Magastető

Olyan tető, amelynek lejtése a 10 %-ot meghaladja, és általában tetőteret képez.

Melléképítmény

Az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető:
a) közmübecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút,
pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,
a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,
g) kerti épített tűzrakóhely,
h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
j) állatkifutó,
k) trágyatároló, komposztáló,
l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék,
antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

Mellékhelyiség

Az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl: fűtő, épületgépészeti, hulladéktartálytároló) helyiség, illemhely, teakonyha, stb., továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége.

Mezőgazdasági birtoktest

Egy mezőgazdasági birtok-központhoz tartozó, attól - a közigazgatási egységtől függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek

Az a helyiség, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál

Oldalkert

Az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része.

Összkomfortos lakás

Amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel); c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

Öröklés

Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában, pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

Önálló rendeltetési egység

Helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület).

Övezet

A beépítésre nem szánt területek területfel-használási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

Penthouse

Ezek a lakások eleve nem olcsók, mint ahogyan a berendezésük, üzemeltetésük sem az. Ugyanakkor nem kerülnek általában annyiba, mint az önálló házak, amelyek fenntartásával a fiatal korosztály még nem akar bajlódni és kertre se vágyik - elég neki az a néhány jókora dézsába ültetett egzotikus, divatos növény, amely bőven elfér a "padláson" illetve a "tetőn".

Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport

Amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

Rendeltetés

Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.

Rendeltetés-módosítás

az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest.

Rehabilitáció

Elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújitása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerüsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése.

Rekonstrukció

Zömében avult városrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében.

Revitalizáció

A különösen értékes, elsősorban sok műemléki adottsággal rendelkező, elavult, élettelen városrész "újraélesztése", a történeti érték megtartásával, mininális kiegészitő, nagyrészt helyreállító beavatkozással

Szabad belmagasság

Előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet, vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.

Szabad keresztmetszet, szabad méret

Amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be.

Szabad lépcső

Csapadéktól nem vagy csak részben védett lépcső.

Személyi jövedelemadóról

Fontos szabály, hogy a jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.

Szennyvízszikkasztó műtárgy

Szakszerű talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldó-akna és drénezett talajszűrő).

Széljegy

A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Szintkülönbség

Két szint vagy építményszint járófelülete közötti függőleges távolság.

Szintmagasság (padlószint-magasság)

Az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság.

Szintterület

Az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete.

Szintterület-sűrűség

A beépítésre szánt terület egyes terület-felhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a terület-felhasználási egység területének viszonyszáma.

Szocpol. Ki jogosult rá?

A méltányolható lakásigény nem csak a szobaszámtól, hanem az építési költségtől is függ.

Szocpol megelőlegezése

Fiatal, 40 év alatti házaspárok (a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét) számára két gyermekig az állam megelőlegezi a szocpolt, amennyiben a gyermektelen házaspár 8 éven belül felvállal két gyermeket, illetve az egygyermekes család 4 éven belül vállal még egy gyermeket. Csak egy vagy két gyermek megszületését lehet vállalni.

Ha nem születik meg a vállalt gyermek, a hitel rendes építési vagy vásárlási kölcsönnek tekintendő, amelynek futamidejébe beleszámítják a vállalt 4, illetve 8 évet is. Kivétel ez alól, ha valamelyik szülő halála, időközbeni legalább 67%-os rokkantsága miatt nem születik meg a gyermek.

A méltányolható lakásigény

A számításba vehető személyek száma az együttlakó, fiatal házaspár esetében legfeljebb két vállalt gyermekkel, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy vállalt gyermekkel megnövelhető. Az előírás azonban nem csak a szobaszám, hanem építési költség maximális mértékét meghatározza. Így pl. egy 2 gyermekes család 4 szoba esetén vidéken maximum 22,5 millió házat építhet.

Szükséglakás

Az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete hat négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá d) fűthető; és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Takarnet szolgáltatás

A TakarNet országos földhivatali számítógépes hálózat, a földhivatali adatok on-line elérését biztosítja. A körzeti földhivatalok nemcsak saját illetékességi területükről, hanem az ország bármely részéről szolgáltatnak tulajdoni lapot. Lakás-takarékpénztárunk külső felhasználóként 2003-ban csatlakozott a hálózathoz üzemszerűen. Társaságunk lekérdezéskor a földhivatali adatbázisból kap adatokat. Ügyfeleink írásbeli meghatalmazása esetén a kapcsolódó ügylethez nem hiteles szemle tulajdoni lap másolatot kérhetünk le az aktuális Díjtáblázatban szereplő TAKARNET díj ellenében.

Társasház, mint jogalany

Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon (az egy olyan ingatlanon, amelyen épületet emeltek, vagy emelni fognak) az ún. társasházi alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonos (tulajdonostársak) külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, és a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy lakás - így például: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
 

Feladata a társasházak kezelésének elvégzése, a CLVII tv. szerinti kötelező tevékenységek ellátása, a társasházak gazdasági működésének elősegítése, a társasházak műszaki karbantartásának, felújításának előkészítése, a társasházak kezelési tervének elkészítése, hasznosítási lehetőségek feltárása.

Telki szolgalom

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Telek aktív zöldterülete:

A telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élővilág számára potenciális élőhely.

Telek beépített területe

A telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
- az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,
- a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.

Telek legnagyobb beépítettsége

A telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csöketett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.

Teljes hiteldíj mutató = THM

A lakáskölcsön kamatának és a folyamatosan felszámítható kezelési költségnek, a hitelösszeg számlanyitási díj mértékével csökkentett összegéhez viszonyított, éves százalékban kifejezett aránya.

Terepcsatlakozás:

Az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

Terepszint alatti építmény

Olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből és legfeljebb bejárati, vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső, vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs).

Termőföld

A termőföld mezőgazdasági művelésre használt olyan földterület, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, nádas és erdőművelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván. A termőföld jogilag ingatlan, számvitelileg nem amortizálódó tárgyi eszköz, közgazdaságilag véges, nem bővíthető jószág

Telki szolgalom

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja

Területfelhasználási egység

A település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet.

Tetőfelépítmény

A tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata).

Tetőtér

Az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás).

Tetőtérbeépítés

Tetőtérben helyiség (ek), helyiségcsoport (ok), vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

Tisztaérték

Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét.

Többszintes épület

Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.

Tömegtartózkodásra szolgáló építmény

Amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van.

Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség

Egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

Tömör kerítés

Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

Tulajdoni lap

A tulajdoni lap három részből áll. Az első rész az ingatlan adatait tartalmazza, így többek között a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület vagy külterület), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az ingatlan jogi jellegét (pl. társasház, szövetkezeti ház, műemlék, tanya stb.) stb. A tulajdoni lap második része az ingatlan tulajdonosainak nevét, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból egyéb, személyazonosításra alkalmas adatokat, (a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét), jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti. A tulajdoni lap harmadik része az úgynevezett "teherlap" tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog fennállását. A tulajdoni lapnak e része még tartalmazza az ezeket bejegyző határozat számát, továbbá a jogosultnak a nevét és a lakóhelyét. A tulajdoni lap ezen része tartalmaz még az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó ún. tényeket is, pl.: elidegenítési és terhelési tilalmat; telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét; árverés kitűzésének a tényét; a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását stb. A törlési engedély földhivatalhoz történő benyújtása, majd a teher törlésével válik tehermentessé az ingatlan. Amennyiben a kezünkben olyan tulajdoni lap másolat van, amelyen a III. rész "Bejegyzést nem tartalmaz", nyugodtak lehetünk, hogy a másolat készítése időpontjában az ingatlan tehermentes.

Tulajdonjog

Általános szabályként a dolog tulajdonosától átruházással lehet a tulajdonjogot megszerezni, ez alól csak törvényi szabályozás határozhat meg kivételeket. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából kikerült és a tulajdonjog megszerzőjének rendelkezése alá került.

Gyakrabban előforduló tulajdonjogot keletkeztető jogcímek:
- adásvétel
- csere
- ajándékozás
- öröklés
- elbirtoklás

Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ez a rendelkezés alkalmazandó többszöri ajándékozás v. csere esetén is.
 

Tulajdonjog fenntartása

Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.

Tűzfal

Az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik.

Újra előállítási költség

Az egységnyi-, vagy a teljes területre vonatkoztatott olyan ár, amely alapján feltételezzük, hogy a vizsgált ingatlant ugyanazokból (vagy hasonló) anyagokból, azonos technológiával, építési móddal, milyen összegért lehetne megépíteni, megvalósítani. Ez szintén fontos eleme az összbecsértéknek, meghatározása azért is elkerülhetetlen, mert vannak olyan ingatlantípusok, amelyek ennek számítása nélkül korrektül nem is minősíthetők.

Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog).

Visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlannál

Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén, pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Az illeték mértéke (lakás kivételével) 10 %.

Vegyes rendeltetésű épület

Amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő. A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni.

A fenti adatok természetesen, csak tájékoztató jellegűek. Minden esetben forduljon szakértőhöz, vagy könyvelőjéhez!

vissza a tanácsokhoz

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 30/3140123

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk