Mindennek van határa! Mennyi hitelt vehetsz fel? 2008.09.02.

Az eladósodottság optimális mértéke természetesen nem csak a hazánkban élő hitelfelvevőket és hitelpiaci szereplőket foglalkoztatja, a jóval nagyobb hagyományokkal rendelkező tengerentúli hitelpiac szereplői és a különböző gazdasági újságok is gyakorta foglalkoznak a kérdéssel, amely több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.

Optimális adósság? Addig nyújtózkodj...

Az eladósodottság mértéke két alapvetően elemi kérdést határoz meg egy hitelfelvevő életében: az egyik, hogy a meglévő adóssága lehetővé teszi-e további hitelek felvételét, a másik természetesen az, hogy az adósság olyan nagyságú-e, amely már akármilyen külső hatás esetén veszélyezteti a hitelfelvevő fizetőképességét.

A sokak által ismert hitelképességi mutatót rengeteg tényező figyelembevételével viszonylag bonyolult módszertan alapján kalkulálják a hitelintézetek, ám a tengerentúli szakértők szerint ennél sokkal egyszerűbben is hozzájuthatunk a szükséges információhoz az adósságunk mértékéről.

A módszer egyszerű, egy darab papír, egy ceruza és egy számológép segítségével gyors eredményhez vezet: az összes kötelezettségünk kell elosztanunk a teljes rendelkezésre álló havi jövedelmünkkel. Meglepő lehet, de ennek az egyszerű százalékszámításnak a végeredménye sokat mond el hitelképességünkről és pénzügyi biztonságunkról.

A tengerentúli szakértők szerint az optimális adósság/jövedelem arány mindenképpen 0,36, azaz 36 százalék alatt van. Ebbe természetesen nem tartoznak bele a közüzemi számlák és a megélhetési költségek. A legjobb azonban, ha ez az arány nem éri el a 30 százalékot, ekkor ugyanis még bőven van lehetőség hitelfelvételre.

Mi a helyzet itthon? Mit mondanak a profik?

A nemrég megjelent Stabilitási Jelentésből kiderül, hogy a törlesztésnek a jövedelemhez viszonyított aránya a magyar hitelfelvevők esetében 18 százalék körül, azaz bőven a tengerentúli szakértők által meghatározott optimális érték alatt van.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy az egyéni hitelfelvevő nem ütközhet korlátokba és nem veszélyeztetheti a fizetőképességét kockázatos hitelekkel, melyeket a kereskedelmi bankok természetesen megpróbálnak megszűrni. Ezért kérdeztünk meg néhány tanácsadót (közvetítőt), hogy megtudjuk a hitelezés terén járatos tanácsadók vajon hogyan határozzák meg az eladósodottság optimális mértékét.

Az általunk felvázolt esetben egy fiatal pár szeretett volna már meglévő lakáshitele és személye kölcsöne mellett további hitelhez jutni, amely azonban már oda vezetett volna, hogy a törlesztés jövedelemhez viszonyított aránya meghaladta volna a 60 százalékot.

A megkérdezett tanácsadók többsége, bár merésznek ítélte az újabb hitelfelvételt és úgy vélte, hogy ezzel túllépjük az általuk optimálisnak ítélt 40-50 százalékos törlesztés/jövedelem arányt, amellett voksolt, hogy a kereskedelmi bankok, mivel viszonylag kis összegről lenne szó és az eddigiekben jó adósok voltunk, pozitív bírálatot adnának az igénylésünkre.

A magyar hitelpiac tapasztalt résztvevői által meghatározott érték jelentősen meghaladja az amerikai szakértők által meghatározott határt, bár itthon is találkoztunk olyan tanácsadóval aki úgy vélekedett, hogy az optimális arány a megélhetési költségekkel csökkentett jövedelem 30-50 százaléka.

Azonban nem minden általunk megkérdezett szakember mondott véleményt az optimális adósságarányról: volt, aki úgy vélekedett, hogy ezt nem lehet általános határt meghatározni, azt csakis esetenként lehet létrehozni, és olyan tanácsadóval is találkoztunk, aki egyszerűen nem látta akadályát a további hitelfelvételnek, hiszen mint mondta, "az hogy megpróbáljuk, nem kerül semmibe".

Ezzel a kijelentéssel sajnos nem tudunk egyet érteni, hiszen egy bedőlt adósság semmiképpen nem tekinthető ingyen pénznek, főként abban az esetben nem, ha valamilyen jelzáloghitelt vettünk fel.

forrás: www.penzcentrum.hu