Ha nincs lóvéd, de mégis saját
lakást akarsz...
9 tanács lakáshitelt igénylőknek
[2007.07.25.
19:28] []
Amikor
lakásvásárlásra gondolunk, számos kérdés merül fel a kölcsönnel
kapcsolatban. Például az, hogy milyen kritériumokat támaszt a
bank magánszemélyekkel, illetve vállalkozókkal szemben? Mi
alapján vizsgálják a hitelképességünket és vajon számít-e, ha
csak első lakást vásárlók vagyunk? Szakértőnk, Kocsó Viktória,
az OVB Kft. fiókvezetője ezekre a kérdésekre ad választ.

Nagy találkozások
1. Nincs
különbség első, vagy sokadik lakás között
Lakáshitel igénylésekor a banki szabályokat figyelembe véve
semmilyen előnnyel vagy hátránnyal nem jár, ha valaki az első
lakását vásárolja meg. Előny mindössze a vagyonszerzési
illetéknél jelentkezik, bizonyos feltételek (pl.: az egész
lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja
meg) érvényesülése esetén 40 ezer forint illetékkedvezményt
enged meg a jogszabály. Az első lakást megvásárlókra is
ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint az x-edik lakást banki
hitelből megvásárló személyre.
2. Van néhány alapvető banki elvárás
Nyilvánvaló elvárása a banknak, hogy az adós olyan cselekvőképes
személy legyen, aki betöltötte a minimum 18-21. életévét - ez
bankonként eltérő. A piacon 65 és 72 éves maximum lejárati
korokkal engedélyeznek hitelkérelmeket. A hazai banki
finanszírozási szabályok fejlődésének folyamán már az sem jelent
problémát, ha valaki még nem magyar állampolgár, vagy nem
devizabelföldi. Léteznek olyan hazai bankok, amelyek
Magyarország területén fekvő ingatlan megvásárlására nyújtanak
hitelt ilyen személyeknek.

Az APEH-től is függ
3. Igazolt
jövedelem nélkül is hitelhez juthat egy vállalkozó
Amennyiben a vállalkozó legalább a minimálbér után fizet adót és
járulékokat, valamint nincsen köztartozása, akkor ugyanolyan
feltételekkel kaphat hitelt, mint egy minimálbéres alkalmazott.
Sőt, egyes bankok a vállalkozói folyószámlán megjelenő
bevételekkel is számolnak a bírálat során. Azonban olyan
vállalkozóknak is lehet banki hitelt felvenni, akiknek nincs
leigazolható jövedelmük, vagy köztartozásuk van és nem kapnak az
APEH-től 0-ás igazolást, ugyanis egyes jövedelemigazolás nélkül
nyújtott hiteleknél nem vizsgálják a köztartozásokat, mindössze
annyit vizsgál a bank, hogy a folyósítás napján teljesen
tehermentes legyen az ingatlan.
4. Pluszkiadásssal számolhatunk a számunkra nem megfelelő
banknál
Bank és bank között jelentős különbségek lehetnek, így például a
hitelezési szabályokban (például: hogyan számolnak a leigazolt
jövedelemmel a bírálat során, az ingatlan hány százalékát adják
meg hitelként a jövedelemigazolási formáktól függően, stb.).
Eltérés lehet a bankoknál akár a kondíciókban (például: kamat
mértéke, de akár a kezelési költség számításának a módjában is),
valamint a devizahiteleknél alkalmazott folyósítási és
törlesztési árfolyam különbségében is lényeges eltéréseket
találhatunk. Ezek a különbségek bizony nagyobb összegű hitel
felvétele esetén jelentős pluszkiadást eredményeznek, ha rossz
bank mellett dönt a hitelfelvevő.
5. Jövedelemigazolás nélkül is kölcsönhöz juthatunk
Jelenleg már jövedelemigazolás és bármilyen közüzemi számla
bemutatása nélkül is kapható hitel lakás- és szabad
felhasználású célra is, de nem az összes banknál. Azonban
jövedelemigazolás nélküli hitel esetén ugyanarra az ingatlanra
akár 20 százalékkal kevesebb hitelt nyújt a bank, mintha
legalább a minimálbért leigazolta volna az adós. Másrészt a
jövedelemigazolás nélküli hitelek drágábbak is: van olyan bank,
ahol csak az egyszeri folyósítási jutalék magasabb, de olyan
bank is akad, ahol a teljes futamidőre kamatfelárat alkalmaznak.

Ha kicsi a lakás, de nagy a rakás ...
6. Önerő
nélkülieknek segítség lehet az állami támogatás
Akinek egyáltalán nincs vagy nem megfelelő mértékű az "önereje",
az növelheti a felvehető hitel nagyságát kiegészítő fedezetnek
az ügyletbe való bevonásával, vagy - amennyiben a jogszabályi
feltételeknek megfelel -, állami támogatással (például szocpol,
félszocpol, FOT), esetleg állami kezességvállalási formákkal
kaphat megoldást a kevés önerővel történő lakásvásárláshoz.
7. Magasabb leigazolt bérnél kevesebb önerőt kér a bank
A hitel mértéke attól is függ, hogy mennyi az önerőnk és mekkora
vételárú lakást kívánunk megvenni. Minél magasabb valakinek a
leigazolt jövedelme, annál kevesebb önerőre van szüksége egy
ingatlan megvásárlásához. Általában a hitel feltétele, hogy
legalább 3 hónapja állandó munkahelyünk legyen és legalább a
mindenkori minimálbért elérő nettó jövedelemmel rendelkezzünk.
Nagyobb hitel igénylésekor általában magasabb az elvárt minimum
nettó fizetés is. A bank munkáltatói jövedelemigazolást és az
utolsó néhány (3 vagy 6) hónap bankszámlakivonatát is bekérheti.
Kis hitelösszeg esetében azonban, ha nem átutalással kapjuk a
fizetésünket, és a közüzemi díjakat sem innen fizetjük, akkor a
bankok ettől el szoktak tekinteni, a piacon nemrégen megjelent
„gyors” vagy „egyszerű” fantázianevekkel címkézett szabad
felhasználású hitelek esetében.
8. Hitelbírálatnál vizsgálhatják a közüzemi és
telefonszámlákat
Egyes pénzintézetnél közüzemi számlát is be kell mutatnunk,
illetve a befizetett csekket (átutalók esetén a bankszámla
kivonatát). Érdemes odafigyelni a befizetések határidejére,
mivel azt is ellenőrizhetik. Kérhet a bank vezetékes otthoni,
vagy munkahelyi telefonszámot, vagy saját előfizetésű
mobiltelefonszámot is. Ezek számláit, illetve a befizetést
igazoló csekkeit ugyancsak kérheti a bank. Hitelbírálatkor a
számlán mutatkozó elmaradás nem jó pont, de egyébként nincs
kommunikáció a bankok és a mobilszolgáltatók között. Az olyan
hitelügyeknél, amelyhez plusz fedezet (másik ingatlan), vagy
kezes bevonását kéri a bank, a vonatkozó papírokat, például az
ingatlanról a tulajdoni lapot, helyszínrajzot, alaprajzot,
valamint a kezes esetében jövedelemigazolást is be kell
mutatnunk.

Döntés előtt jó tájékozódni
9. Nem érdemes
valótlan adatokkal a pénzintézeteket kijátszani
A bankot kijátszani nem lehet és nem is érdemes ilyesmivel
próbálkozni, hiszen a hitelkérelem során valótlan adat közlése
esetén is azonnal felkerül ez a tény a KHR-be, a Központi
Hitelinformációs Rendszerbe. A pénzügyi tanácsadó feladata nem
az, hogy a szabályok kijátszására buzdítsa az ügyfelet, hanem
az, hogy a banki hitelezési szabályzatokkal tisztában legyen, és
megtalálja, melyik banknál milyen módon lehet sikeresen a
hitelfolyósításig eljuttatni egy-egy bonyolultabb hiteligényt.
Kereszturi Andrea
forrás:
www.ingatlan.com
|