Még mindig nem született politikai döntés az ingatlanadó bevezetéséről, s egyre nagyobb az esélye annak, hogy nemcsak jövőre, hanem az egész ciklusban "megússzuk" ezt a terhet. A Világgazdaság által megkérdezett szocialista politikusok ma arra fogadnának, hogy bár a konvergenciaprogram előirányozza az adónem 2008-as bevezetését, ez mégsem történik meg. Mint mondták, a történet kísértetiesen hasonlít az egészségügyi modellválasztásról szóló koalíciós vitára: elvi szinten egyetértés mutatkozott, ám amikor a részletekről kellene elhatározásra jutni, megbicsaklik a folyamat.

A bevezetés ellen szól az is, hogy a megszorító csomag adó- és járulékintézkedéseinek, valamint a konzervatív tervezésnek köszönhetően a várt feletti szinten folynak be a bevételek a büdzsébe - ennek nyomán a minap a kabinet a 6,8 százalékos célról 6,6 százalékra mérsékelte előrejelzését az idei GDP-arányos államháztartási hiányról, s ennek megvalósulásában a piac messzemenőkig bízik -, ezért jelenleg költségvetési szempontból nincs rászorítva a kormánytöbbség egy újabb szigorító lépésre. Még akkor is kevés a sansz a bevezetésre, ha az ingatlanadó-projekt nullszaldós lenne, azaz az így képződő bevétel teljesen lefedné a jelenleg alkalmazott - ám a lépéssel párhuzamosan megszüntetendő - vagyoni típusú adókból származó összeget. Ez jelenleg éves szinten mintegy 60 milliárd forint, amely az önkormányzatokat illeti meg. A szocialisták szerint óriási politikai súlya van számukra a lépésnek, hiszen bizonyos rétegeknek tehernövekedést eredményez (a más eloszlás miatt), még ha azt kommunikálják is, hogy összességében nem szednének be több pénzt a jelenlegi helyzethez képest.

Szocialista politikusok úgy nyilatkoztak: ha néhány héten belül nem születik meg a döntés, az is azt jelenti, hogy az ügyet tanácsos lenne levenni a napirendről. Ezt azzal indokolták, hogy a helyhatóságok nem lennének képesek felkészülni 2008-ig az új rendszer hatékony működtetésére. Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunkban nemrég László Csaba volt pénzügyminiszter is, akinek a hivatali ideje alatt egyébként a szaktárca egyszer már visszatáncolt az ingatlanadó kivetésétől. Bár a hírek szerint a Pénzügyminisztérium nem állt le a modellszámításokkal, egyelőre nincs "megnyugtatóan" végiggondolt javaslat erről az adónemről - érzékeltették koalíciós honatyák. A döntés halogatása azért is jelentheti az adónem bukását, mert a választások közeledtével még nehezebben szánja rá magát a mindenkori kabinet egy népszerűtlen döntésre. Nem mellékes, hogy a közvélemény-kutatások szerint az MSZP történelmi mélyponton áll, ennek okát pedig párton belül ráadásul nem is látják.

A szeptemberben benyújtott módosított, majd decemberben aktualizált konvergenciaprogram ugyan hitet tesz az ingatlanadó 2008-as bevezetése mellett, ám nem rendel hozzá bevételi célt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az államháztartási hiánypályát a szóban forgó adónem nélkül rajzolta fel a kormányzat, vagyis a vagyonadó életbeléptetésétől való elállás önmagában nem borítja a deficitcsökkentési menetrendet. (Kétségtelen azonban, hogy a hitelességépítés időszakában nem vet jó fényt a kabinetre, ha ismételten a 2006 szeptembere előtti időket idézve egy vállalását nem teljesíti.) Vélhetően Brüsszel nem kifogásolja, ha a kabinet feladja ingatlanadós tervét, ha marad hiánypályán, az EU-t ugyanis a fő számok érdeklik elsősorban. Némiképp más a helyzet akkor, ha az unió esetleg - a mostani piaci várakozással egyetemben - a későbbiekben nem látja biztosítottnak a jövőre megcélzott államháztartási deficitet. (A piac 2008-ban 4,6 százalékos GDP-arányos deficitet vár a 4,3 százalékos céllal szemben.) Ennél is fontosabb és húsbavágó lehet azonban a visszavonulás üzenete, amelyet a befektetők a kormányzati eltökéltség enyhülésének, akár a reformok továbbvitele melletti elkötelezettség feladásának jeleként is értékelhetnek.