Mit szólnak az önkormányzatok az ingatlanadóhoz? 2007.07.09.

Eltérően ítélik meg az értékalapú ingatlanadóval kapcsolatos elképzeléseket a nagyobb önkormányzatok MTI által megkérdezett képviselői. Pécs élni kíván az új adónem jövőbeni bevezetésével, de a kérdésben csak az erre vonatkozó jogszabály pontos részleteinek ismeretében dönthet - mondta Milter Anna, az önkormányzat adóügyi osztályvezetője az MTI megkeresésére. Amíg nem tudjuk a központi szabályozás részleteit, azon belül például az önkormányzatok leendő hatáskörét, nem határozhatunk arról, kik, mikortól, mi után és mennyit fizessenek - hangsúlyozta.

Az osztályvezető utalt arra, hogy a baranyai megyeszékhelyen 1992 óta építményadót vetnek ki. Ezen belül minden ingatlan adóköteles, de viszonylag bő a mentességet élvezők köre. Nem kell fizetniük például azoknak, akiknek 80 négyzetméternél kisebb lakásuk, vagy 100 négyzetméternél kisebb házuk van.

Milter Anna megjegyezte: az évente mintegy 36 milliárd forintból gazdálkodó pécsi önkormányzat tavaly 726 millió forint bevételre tett szert építményadóból, az idén pedig 800 millió forintot remél ebből az adónemből.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere ugyanakkor katasztrofális ötletnek tartja az értékalapú ingatlanadó tervezetét, aminek a bevezetése szerinte megoldhatatlan feladatot jelent az önkormányzatok számára.

A fideszes polgármester elmondta: Debrecenben már maguk is gondolkodtak arról, hogyan lehetne kezelni az ingatlanadót, vagyonadót.

A politikus olyan ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, mint például: tudják valakiről, hogy több milliárdja van, de a nevén csak egy 50 négyzetméteres lakás, akkor azt nem tudják adóztatni és ez véleménye szerint igen gyakori. Mint ahogy az is, hogy ahol korábban csak gazdasági épületet lehetett felhúzni, ott paloták épültek, de hivatalosan azok ma is gazdasági épületek.

Ilyenformán az önkormányzatok nem tudják kezelni ezt a kérdést, különösen azután nem, hogy a korábban a megyei önkormányzatokhoz tartozó illetékhivatalokat a kormány összevonta az APEH-hel - jegyezte meg a debreceni polgármester.

Kósa Lajos szerint egyébként az állampolgárok már nem terhelhetők tovább, inkább csökkenteni kellene a fizetni valóikat, mint növelni.

Borkai Zsolt győri polgármester szerint az önkormányzatok nem tudják felvállalni azt a felelősséget, hogy az "értékalapú ingatlanadónak nevezett sarcot" kivessék a lakosságra. A Fidesz-KDNP jelöltjeként megválasztott városvezető úgy vélekedett: más lesz a helyzet, ha az önkormányzatok kötelező feladatává teszik, akkor a helyhatóságoknak be kell szedniük az adót.

Győrött a vállalkozások fizetnek építményadót, amely évente 800 millió-1 milliárd forint közötti összeggel gyarapítja a város kasszáját. Kérdés, hogy az új adó a bevétel nagyságát tekintve kiváltja-e a régit - mondta.

Kérdés az is, hogy kerül-e a város büdzséjébe ebből a pénzből, ha mégsem az önkormányzatok végzik a beszedést, hanem más szervezet, például az APEH? - tette hozzá.

Borkai Zsolt szerint kérdések sokasága vár válaszra, hiszen konkrétumok birtokában lehet megalapozott véleményt nyilvánítani. Márpedig konkrétum eddig szinte egyáltalán nem hangzott el, így egyelőre csak a találgatások maradnak.

Székesfehérváron jelenleg nem kell ingatlan típusú adót fizetniük a lakások, építmények tulajdonosainak, s a 100 millió forintnál értékesebb ingatlan után is csupán egyetlen adózó fizet - közölte Nagy László, az önkormányzat közigazgatási igazgatója. Hozzátette: ebből az adónemből a városnak nincs bevétele.

A várhatóan 2009-ben bevezetendő ingatlanadó beszedésével kapcsolatos döntések nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, azokról várhatóan központi, politikai döntés születik majd - jegyezte meg, hozzátéve: a települési önkormányzatok az utasítások, illetve ajánlások alapján végzik majd ezt a feladatot.

A közigazgatási igazgató szerint az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatos tennivalóknak jelenlegi létszámával nem tud majd eleget tenni a város adócsoportja, növelni kell az ott dolgozók számát.

Szegeden sem kell jelenleg a lakások, üdülők tulajdonosainak ingatlanadót fizetnie, és a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanok után is csupán egy-két adózó fizet luxusadót. Az üzleti vállalkozások építmény adó fizetésére kötelezettek, ebből a város éves bevétele mintegy 1,2 milliárd forint - közölte Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester.

A szocialista politikus elmondta: az új adónemnek mindenképpen pótolnia kell majd az eddig az építményadóból származó önkormányzati bevételt. Az, hogy az adózók köre és az adó mértéke miként alakul, kivetik-e az új adófajtát a lakásokra a végleges törvényi szabályozás dönti el, s ez alapvetően politikai kérdés - tette hozzá.

Az ingatlanok becsült értékének meghatározása - például a hatvanezer szegedi lakás esetében - hatalmas költség lenne, és komoly hibalehetőségeket rejt magában, de az önkormányzatnál egyelőre még nem foglalkoztak azzal, hogyan oldják meg ezt a feladatott - mondta az alpolgármester.

A miskolci önkormányzatnak egyelőre az iparűzési adó a meghatározó, ilyen címen hatmilliárd forint folyik be évente a büdzsébe - mondta Halmai Gyula, az önkormányzat cégeit tömörítő Miskolc Holding Zrt. elnök igazgatója.

Fogalmazása szerint egyéb jogcímen ennek az összegnek kevesebb, mint hatodát, mintegy 1 milliárd forintot inkasszál a város.

Az ingatlanokról pontos, mindenre kiterjedő nyilvántartása jelenleg nincs az önkormányzatnak, a földhivatalokra a Pénzügyminisztériumnak van rálátása. Halmai Gyula úgy vélte: az értékforgalmi ingatlanadó bevezetése - amennyiben erről döntés születik - meglehetősen hosszadalmas időt vehet igénybe.
( MTI )

forrás: www.tozsdeforum.hu és www.ingatlan.com