Külföldinek minősül az a személy, aki nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorlóként vagy menekültként elismerteket. Fontos tudni, hogy az EU és az EGT országok állampolgáraira eltérő szabályokat kell alkalmazni, jelen összefoglalás az egyéb külföldiek tulajdonszerzésének szabályait tartalmazza.
Milyen ingatlant szerezhet meg külföldi?
Külföldi jogi vagy magánszemélyek a termőföld és a védett természeti terület kivételével bármilyen ingatlan tulajdonjogát megszerezhetik. Lehetőség van arra is, hogy önálló ingatlanként (földrészletként) a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint a legfeljebb 6000 négyzetméteres területtel kialakított tanya tulajdonjogát megszerezzék. Hazánk uniós csatlakozásával egyidejűleg megszűnt az a korlátozás is, amely szerint ingatlant ajándékozni kizárólag közeli hozzátartozónak minősülő külföldi személynek lehetett (közeli hozzátartozó a házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott és örökbefogadó, nevelt és mostohagyermek, nevelt és mostohaszülő, valamint a testvér. Ilyen közeli hozzátartozó a házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott és örökbefogadó, nevelt és mostohagyermek, nevelt és mostohaszülő, valamint a testvér)
Termőföldnek minősül minden olyan földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.
Külföldi személy magyarországi ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez (kivéve az öröklést) az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjétől - a birtoklás jogszerűségéhez szükséges - engedélyt kell kérnie . Örökléssel minden korlátozás nélkül szerezhet tulajdonjogot a külföldi, ilyenkor kérelmet sem kell benyújtania a közigazgatási hivatalhoz
Az engedély kiadása iránt kezdeményezett eljárásért ingatlanonként 50 000 forint illetéket kell fizetni. Az a külföldi természetes személy, aki Magyarországon állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a magyar állampolgárság megszerzését már kezdeményezte, a lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban 10 000 forint illetéket köteles fizetni
A kérelemhez mellékelni kell:
- a külföldi honosságát igazoló közokiratot;
- az ingatlanszerzésre irányuló szerződés, vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat két példányát.
A megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatokat a közigazgatási hivatal szerzi be
.
Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és
- a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátítási eljárásban szerezték meg, vagy
- a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy
- a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy
- a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, illetve
- az önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személy számára, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amelyre letelepedett (kivéve az ingatlanközvetítést).
A hivatal vezetője abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát kéri, s annak figyelembevételével megtagadhatja az engedélyt. A polgármesternek 15 napon belül kell megadnia a nyilatkozatát
Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó.
A közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen nincs államigazgatási úton jogorvoslati lehetőség, kizárólag bírósághoz lehet fordulni. A keresetet jogszabálysértésre hivatkozva a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.