Az egyik legnagyobb haszonnal kecsegtető bűncselekmény az ingatlancsalás.

Nemcsak Budapesten, hanem vidéken is előfordultak már "lakásmaffiás" esetek. Legfőbb jellemzőjük, hogy rendkívül gyorsan és "olajozottan" bonyolódnak.

És miért? Az ingatlan maffiózók, mint bármilyen más csalók egy előre betanult és begyakorolt forgatókönyv szerint dolgoznak. Ezenkívül a vásárló is megrészegül a nagyon kedvező ingatlanajánlattól és arra törekszik, hogy minél gyorsabb legyen a tranzakció, hogy nehogy lecsapjon más is a " szuper olcsó és jó ingatlanra".

Ezért bármily körültekintés ellenére sem lehetünk biztosak abban, hogy nem válunk a számos, már rutinná fejlesztett trükk áldozatává.

Természetesen odafigyeléssel és a "6-dik" érzékünkre hagyatkozva minimalizálhatjuk a ránk leselkedő veszélyt!

Az ingatlancsalásos ügyekben igencsak változatosak lehetnek az elkövetés módszerei:

- a tulajdonos nevében, hamis iratokkal, megtévesztett ügyvéd előtt készített adásvételi szerződéssel értékesítik az ingatlant. Előfordult, hogy az eredeti tulajdonos már nem élt a szerződés kötésének időpontjában;

- megtévesztett ügyvéd előtt egy áleladó a valódi tulajdonos távollétében hamis iratokkal "eladja" az ingatlant egy álvevőnek. Az így " tisztára mosott" ingatlant az álvevő továbbadja, mintha ő lenne a valódi tulajdonos egy szintén megtévesztett ügyvéd előtt, egy mit sem sejtő vevőnek;

- az albérlő adja el az ingatlant, hamis iratokkal, hamis szerződéssel, földhivatalnál beszerzett adatokkal igazolva tulajdonjogát értékesíti az ingatlant megtévesztett ügyvéd előtt;

- önkormányzati bérlakást próbál, vagy adnak el, saját tulajdonként feltüntetve;

- közös tulajdonú lakást értékesítenek a tulajdonostársak aláírásának meghamisításával;

- az eladó hirdetésére jelentkező „vevő" foglalót ad, és cserelakást is ígér, cserelakás ugyan nincs, de a megkötött adásvételi szerződéssel az ingatlant tovább értékesíti;

- kölcsönszerződés helyett adásvétel. A segítség sokszor érkezik az ismerős ismerősén keresztül szimpatikus, megnyerő külsejű egyén személyében. A kamat magas, de visszafizethetőnek tűnik. A fedezet a sértett lakása. A probléma csak az, hogy az ügyvéd vagy a közjegyzőnél nem kölcsönszerződést kötnek, hanem adásvételi szerződést, úgy, hogy a szerződés első oldalát a kárvallott nem kapja kézhez (sok esetben a szerződés a sértett lakásának értékét, nem pedig a kölcsön összegét tartalmazza). Miután a bajba jutott nem tud fizetni, a lakás átszáll a kölcsönnyújtóra.

- egyedülálló, hiszékeny embernél, főleg hölgyeknél megjelenik egy új "udvarló" és rábírja a hölgyet a lakása eladására. Jobb esetben a lakás nem kerül eladásra, "csak lefoglalózásra" és a foglalóval tűnik el a friss hódoló.

- egyedülálló, hiszékeny embernél, főleg hölgyeknél megjelenik egy új "udvarló" és valamilyen indokkal rábírja a hölgyet, hogy a lakása terhére hitelt vegyen fel. A hitelösszegével tűnik el a friss hódoló.

- valótlan tartalmú, vagy színlelt lakás-csereszerződés megkötését követően kerül további értékesítésre az ingatlan;

- ajándékozási szerződés készül a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül / a tulajdonos csak kölcsönt akart felvenni /, a köztes tulajdonost erre pénz ígéretével veszik rá, majd az ingatlant jóhiszemű  harmadik személynek értékesítik;

- az ügyvédi kamarából már kizárt ügyvéd jegyez ellen szerződéseket úgy, hogy nem az ingatlan megvásárlásával őt megbízó ügyfél akaratának megfelelően jár el; elkéri a sértett pénzét foglalóként, majd sem az adásvétel nem jön létre, sem a foglalót nem adja vissza.

- előfordul az is, hogy az „ügyvéd" eltartási szerződések létrehozásával kísérel meg tulajdonjogot szerezni megbízóinak;

- az ügyvédi közreműködés a főbb típusoknál megfigyelhető, de sokszor magát az ügyvédeket is megtévesztik;

- kényszerrel, fenyegetéssel (vagy a sértettet leitatva) veszik rá a tulajdonost lakása értékesítésére, a pénzátadás csak papíron történik, sok esetben a volt tulajdonos az utcára, jobb esetben egy lakhatatlan ingatlanban kerül;

- egyedülálló, egzisztencia nélküli sértett lakásába rövid ismeretséget követően az elkövető lassanként beköltözteti családját, majd eladják a lakást, a sértettet megfenyegetik, és vidékre költöztetik. A feljelentést követően ismét megkeresik a sértettet, rá akarják venni a feljelentés visszavonására, de mivel ez lehetetlen, aláíratnak vele egy nyilatkozatot, hogy jelenlegi szálláshelye megfelel előző lakása fejében;

- hozzátartozó által bérelt önkormányzati lakás értékesítésére tesznek ajánlatot oly módon, hogy a bérlő és az önkormányzat között szó sem volt a lakás megvásárlásáról, illetőleg a bérlő már több esetben lemondott vételi szándékáról. Az előszerződést ennek ellenére megkötik, az előleget átveszik, de az ügylet végül meghiúsul;

- különböző sértettektől pénzt vesznek föl önkormányzati ingatlan bérleti jogának megszerzése címén, majd a bent lakókat erőszakkal kiköltöztetik, a sértetteket megzsarolják.

- az elkövető ugyanazon lakásra köt előszerződéseket több vevővel, akár egy nap is, majd végül harmadik személynek értékesíti;

- az elkövető a földhivataltól, illetve más módon hozzájut lakás-, név-, címadatokhoz, majd ezen ingatlanokat megterhelve kölcsönszerződéseket köt különböző hitelintézeteknél;

- az elkövető hamis adásvételi szerződést nyújt be a földhivatalhoz, amely alapján a tulajdonjogot bejegyzik, majd az ingatlanra kölcsönt vesz fel;

- az elkövetők a sértettek nevében csereszerződési megbízással intézkednek, de az ingatlanokat értékesítik, a volt tulajdonosokat értéktelen, kisméretű lakásba költöztetik, a különbözetet pedig zsebre teszik;

- a felek között adásvételi szerződés jön létre, de a szerződés aláírásakor pénzátadás nem történik, pedig a szerződés ezt tartalmazza, a tulajdonjog-változást is bejegyzik, de a vételárat soha nem kapja meg az eladó;

- cégbíróságnál nyilvántartott gazdasági társaságok tévesztik meg ügyfeleiket oly módon, hogy befektetési ígéretekkel, hitelkonstrukciókkal, illetőleg direkt lakásvásárlási szerződés megkötésével csalják ki félretett pénzüket;

- a kedvezményes lakáshiteleket igen sokan vették igénybe, amelyeket különböző okok miatt nem képesek törleszteni. Ilyenkor jelennek meg az ún. üzletemberek, akik banki kapcsolataik révén hozzájutnak ehhez az információhoz, és a „megfelelő" helyre juttatott pénzösszeg fejében árverezés után megszerzik az ingatlant, azért az árért, amelyért a bank elárverezi nekik. Ez az ár azonban nem a lakás tényleges vételi ára, a bankok gyakran annyiért adják el, amennyivel az adós tartozik;

- a gyanúsított a tulajdonos nevében jelzálogot alapít annak lakására, majd a jelzálogszerződés lejártakor gazdasági társaságot bíz meg a lakás értékesítésével;

- adásvételi szerződés megkötését követően a sértetteket „ideiglenesen" másik lakásba költöztetik, majd amikor az eredeti ingatlant harmadik, jóhiszemű vevőnek is értékesítették, a rászedett áldozatokat vidékre kényszerítik;

- gyakori, hogy nehéz helyzetben lévő, több gyereket egyedül nevelő családanyákat használnak ki, jó megjelenésű, magukat jómódú üzletembernek kiadó személyek. Az édesanya rendszerint egy fizetésből neveli a gyerekeit, nehezen tartja fenn családját. Az elkövetők a gyerekek bizalmába férkőznek, anyjuknak házasságot ígérve csalják ki a lakásukat, azzal az ígérettel, hogy az ingatlan árából vállalkozást hoznak létre, abba természetesen beveszik az asszonyt is, s majd annak nyereségéből vásárolnak másik lakást.

- a kocsmáros részegekkel, alkoholistákkal üres lapokat írat alá, amelyekre később szerződés kerül.

- elfekvő osztályon dolgozó nővér a közvetlen haláluk előtt álló ápoltjaik lakásait szerzik meg ajándékozási szerződésekkel, majd elhamvasztatják őket.

- vállalkozásuk elindítása vagy gondjai miatt számosan fordultak magánhitelezőhöz.

- Idősek, betegek, alkoholisták kihasználása, korlátozottan cselekvőképes személyeket, sértetteket bírnak rá különböző módon lakásuk értékesítésére, a szerződéseket ügyvéd jegyzi ellen, de a jogügylet nem a sértett valós akaratát tükrözi. Az elkövetők a kiszolgáltatott személyek (öregek, betegek, alkoholisták, mentális betegek) bizalmába férkőznek, és megtévesztéssel, de akár fenyegetéssel vagy erőszakkal is, aláíratnak velük valamilyen szerződést (adásvételi, öröklési, ajándékozási stb.). A színjátékban gyakran részt vesz szociális gondozó, jó megjelenésű ügyvéd, vagy közjegyzői iroda. Mire a kisemmizett idős ember észbe kap, már az utcán, vagy egy alföldi tanyán találja magát. Ezekben az esetekben elsősorban nem a lakás-, hanem a pénzszerzés a tét. Jellemzően itt jelennek meg a szervezett bűnözői körök, s akár élet elleni bűncselekmények is bekövetkezhetnek.

A nagy értékű telek- vagy lakóháztulajdonos-ok is áldozatul eshetnek a lakásmaffiának.

Tipikus eset a következők szerint zajlik:

- egy erre szakosodott  " maffiózó" megrendelés alapján végigjárja az utcákat, és érdeklődik ingatlanbefektetési lehetőségekkel kapcsolatban. Ennek során megtudja, hogy éppen mely telek tulajdonosa halt meg, hogy mely telkek tulajdonosai élnek, vagy tartózkodnak külföldön.

A földhivatalnál beszerzi az ingatlan paramétereit, a tulajdonos adatait, majd a szerződéssel, amelyet a tulajdonos nevében egy egzisztenciáját vesztett személlyel némi pénzért aláírat, az ingatlan már kedvező áron értékesíthető bármilyen jóhiszemű vevőnek. Az idő multával, amikorra a sértett ismét gyakorolni kívánná birtokjogát, döbbenten tapasztalja, hogy vadidegen emberek elidegenítették már ingatlanát.

Mire figyeljünk mindenképpen ingatlan, lakás vásárláskor, hogy ne váljunk ingatlancsalás áldozatává?

1. Legfontosabb, hogy megismerje a megvásárolandó ingatlan, lakás lehetőleg minél frissebb tulajdoni lapját!

Az tartalmazza a tulajdonosokat, az ingatlanon lévő terheket, és az ingatlan paramétereit.
Ezenkívül az adásvételi szerződés tartalmilag pontos, és részletes legyen. Ha valamit nem találunk jónak, bátran szóljunk az ügyvédnek!

Ingatlanvásárláskor fontos, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ár egyezzen a vételárral, főleg akkor, ha a vevő több részletben fizet mivel, ha beakarja az eladót csapni, kevesebbet irat a szerződésre adó és illeték ügyekre hivatkozva, és esetenként kevesebbet is fizet majd ki, arra hivatkozva, hogy hiszen az van a szerződésben.

Az ingatlan adásvételi szerződést, vagy az ingatlanközvetítő által javasolt semleges ügyvéddel, vagy a saját ügyvédünkkel készítessük el. Ha ez nem megoldható, mert a másik fél ragaszkodik a saját jogi képviselőjéhez, kérjük meg a mi ügyvédünket, hogy jöjjön el velünk, még ha ez plusz költséget is eredményez.

2. Olvassuk el minden esetben mit írunk alá!

Ingatlanközvetítőnél és Ügyvédnél is, mert ő is lehet rosszhiszemű. Kérjünk egy példányt az ingatlanközvetítői, vagy ingatlan adásvételi szerződésből, akkor is ha nem kaptunk! Minden oldalról kérjünk példányt. Rosszhiszemű ingatlanközvetítőknél előfordulhat, hogy nem adnak szerződést illetve nem adnak oda minden példányt.

Mivel, ha nincs példányunk, adott esetben védekezni sem tudunk, mert azt sem tudjuk mit irtunk alá.
Előfordult már olyan eset, hogy az egyik fél magánkölcsönt akart felvenni a másiktól, és erre az ingatlana, lakása volt a fedezet, de az összejátszott az ügyvéddel és nem kölcsönszerződést, hanem ingatlan adásvételi szerződést irattal alá a kölcsönfelvevővel.
Ráadásul nehéz bizonyítani a károsultnak az igazát.

3. Azzal, hogy ügyvédhez fordulunk, az bármilyen alapos és gondos is, még nem teszünk meg mindent.

Nyomozzunk egy kicsit!
A csalók, pl. ha kibérlik az ingatlant, hamis személyi igazolvánnyal igazolják magukat az ingatlan, lakás tulajdonosaként.

Arra figyeljünk először is, hogy olyan dolgokat kérdezzünk tőle, amit nem mindenki kérdez.

Mutassa meg belülről a pincét, a strangot, szenny vízcsövet, stb..

Valamilyen indokkal nézzük meg a személyi igazolványát, ha régi típusú és ennek ellenére újszerű, vagy a fényképnél a pecsét el van csúszva fogjunk gyanút.
Csöngessünk be a szomszédokhoz, hogy mióta lakik itt a tulajdonos, ő e a tulajdonos, mióta ismerik.
Menjünk el vele a közös képviselőhöz nullás igazolást kérni a közös költségről.
Ezen kívül, ha mindenbe belemegy, engedékeny, minden simán megy, azonnal fogjunk gyanút!
Ez természetesen igaz akkor is, ha lakást adunk bérbe, vagy lakást akarunk bérelni, mivel csalók esetenként főbérlőnek adják ki magukat és több bérlővel lefoglalóztatják ( kaucióztatják ) a lakást előre.

4. Lehetőleg az ingatlant akkor adjuk csak birtokba, ha már megkaptuk a teljes vételárat.
 

forrás: Internet és Sipos András ingatlanközvetítő

Mit tehetünk az ingatlancsalók ellen?

Lakásmaffia

vissza a tanácsokhoz

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 30/3140123

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk