A rendszerváltást követően divatossá vált tanyára költözni. A vidéki csendre vágyó honfitársaink mellett, a külföldiek is szép számmal vásároltak efféle ingatlanokat és nosztalgikus érzéssel vetették magukat bele az idilli életbe. Azonban ez a divathullám hamar lecsengett és mára egy jelentősen túlkínálatos piaccal állunk szemben. Pedig minden eszköz (hitelek, támogatások, pályázatok) adott ahhoz, hogy egy vidéki ingatlan valóban jó befektetés legyen.

Mielőtt belevágnánk a tanyasi ingatlanok adta lehetőségek boncolgatásába és a finanszírozási módok felvázolásába, valamit le kell szögeznünk. Tanya és tanya között is lehetnek jelentős eltérések.

A mérleg egyik serpenyőjében, még a vidéken is vidékinek számító, mindentől távol eső, alig-alig közművesített, leginkább állattartásra alkalmas (persze nem EU szabvány szerinti) lepusztult épületekből álló farmok vannak. Míg a másik oldalon egy-egy nagyvárostól pár kilométerre lévő, kiváló panorámával és jó megközelíthetőséggel ellátott "ranch-ek" található.

Természetesen a két véglet között számtalan állomás van, így a tanyasi ingatlanok hasznosítása és vevői között is sok eltérés mutatkozik.

Jellemzően három céllal vásárolnak a vevők tanyasi ingatlanokat (ezekhez kapcsolódóan vizsgáljuk majd meg a finanszírozási formákat is): az első, talán legkézenfekvőbb cél, a gazdálkodás szándékkal vásárolt ingatlanok, a második valamilyen turisztikai fejlesztés okán történő beruházás, a harmadik ok pedig - amiért a külföldiek is vásárolnak nálunk - a lakóingatlanként történő hasznosítás.

Méret, ár, piac, vevők

Míg a kilencvenes évek elején fokozott érdeklődés jellemezte a piacot, addig napjainkra mérséklődő érdeklődés és folyamatos kínálati nyomás jellemző erre az ingatlan szegmensre.

Ingatlanközvetítő cégek ajánlatában éppúgy megtalálhatóak a néhány százezerért kapható (Hajdú-Bihar megyében 450 ezer forintért is kínálnak ingatlant megvételre), jellemzően 3-5 ezer négyzetméter területtel rendelkező, felépítmény nélküli tanyák, mint a több százmilliós (Pest megyében a Duna közelében 750 millió forintért is kínálnak tanyát) luxusingatlannal ellátott és több tízezer négyzetméter területtel rendelkező farmok. Átlagban azonban 10 millió forintért egy jó minőségi 10 ezer négyzetméter területtel rendelkező ingatant kapunk.

Az olcsóbb ingatlanokra jelenleg a szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező emberek és a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók kíváncsiak. A külföldiek főként a 3-5 millió forintra becsült, rosszabb állapotú tanyákat keresik, hogy utána teljesen felújítsák őket. Főleg a hazatért, időskorú magyarok keresnek nagy értékű, 15-30 milliós, jó állapotban lévő tanyákat, míg mások kifejezetten nyári itt-tartózkodásuk, pihenésük kedvéért.

Az ingatlanok árának és méreténke eltérése mellett azok elhelyezkedése is jelentős szórást mutat. Ugyanúgy találhatunk eladó tanyát az ország eldugott szegleteiben, mint a fővárostól néhány kilométerre.

Azt, hogy milyen ingatlant érdemes vásárolnunk befektetés céljára leginkább (természetesen az anyagi lehetőségeink mellett) az határozza meg, hogy melyik típusba tartozunk, a fent említett három közül. Mezőgazdasági befektetőként leginkább a nagy területtel és szerényebb felépítménnyel (ellenben sok gazdasági épülettel), illetve nagy és jó minőségű területtel rendelkező ingatlanokat érdemes vásárolnunk. Az ország keleti felében találhatjuk a legtöbb ilyen tulajdonsággal rendelkező ingatlant.

Amennyiben azonban turisztikai fejlesztéseket kívánunk végrehajtani, akkor a dunántúli régiók, illetve a főváros környéki ingatlanok lehetnek megfelelőbbek számunkra.

A tanyák értékesítését nehezíti, hogy nagyon sok ingatlan úgynevezett kivett részen, szántón vagy erdőterületeken fekszik. A kivett rész, vagyis a lakóház és udvar csekély értéket képvisel a földterülethez képest, így önmagában hitelképtelen. Azonban korántsem képtelenség a finanszírozás, amelyről később még lesz szó.

Az értékesítést továbbá megnehezíti az elaprózott birtokméret és a jellemzően sok tulajdonos nevén lévő ingatlan.

Finanszírozás

Mivel a tanya nem termőföld, ezért néhány hazai banknál lakásvásárlási hitel is felvehető a megvásárlására. Az ilyen típusú finanszírozásról bővebben tájékozódhat az alábbi cikkben:

Emelkedő kamatok. Hol vegyél fel lakáshitelt?

Befektetőként is van lehetőség különböző hitelkonstrukciók és pályázatok igénybevételére. Az egyik ilyen termék az agrár-beruházási hitel, melynek összege 5-400 millió forintig terjedhet, ehhez 20 százaléknyi önerőt várnak el.

A másik lehetőség a pályázatokból történő finanszírozás. Mind a mezőgazdasági, mind pedig a turisztikai célú beruházásokhoz találhatunk pályázati forrásokat.

A magyar belföldi magánszemélyek csak korlátozott mennyiségű termőföldet vásárolhatnak, nem lényegtelen, hogy a tanyának minősülő ingatlan nem számít bele ebbe a limitbe.

A külföldiek a tanyát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó jogszabályok szerint vásárolhatják meg, vagyis nagyjából úgy, mint egy lakást.

Amennyiben tehát valaki egy tanyasi ingatlan megvásárlásában gondolkodik, annak a legelső és egyben legfontosabb tennivalója eldönteni, hogy milyen célra szeretné felhasználni az ingatlant. Ezt követően, a jelentős kínálatnak köszönhetően, már könnyen kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő ingatlant és finanszírozási formát.

A tanya