Továbbra is padlón a lakáspiac. 2010.03.21

Az építőipar válságát jól mutatja, hogy tavaly jelentősen visszaesett a zalaegerszegi építéshatósági osztályra beadott építési engedélykérelmek száma az előző évhez képest. A 2008-as és a 2009-es adatok egybevetése nem tükrözi teljesen pontosan az építési kedv alakulását, mivel változott az engedélyköteles építmények köre, cáfolhatatlan azonban, hogy az elmúlt évet az ágazat mélyrepülése jellemezte.

Takácsné Czukker Szilvia építéshatósági osztályvezető lapunknak elmondta: a nagyobb épületek mindig engedélykötelesek voltak, ezt alapul véve kimutatható, hogy Zalaegerszegen 21 százalékkal, a városkörnyéken pedig 35 százalékkal esett vissza az építési engedélyek száma. Ezen belül a megyeszékhelyen nőtt az új lakóházakra kiadott engedélyek mennyisége, de ezek a dokumentumok az előző évi 160- hoz képest valamivel kevesebb, összesen 149 lakás építésére jogosították fel a beruházókat.

Vidéken drasztikusan csökkent a családi házas építkezések száma, az előző évi hetvennel szemben tavaly harmincötre adtak ki engedélyt. Létesülnek ugyanakkor állattartó telepek, turistaszállók és integrált közösségi terek, zömében olyan beruházások, amelyekhez pályázati támogatást lehetett igénybe venni, de a lakásépítés továbbra sem jellemző.

Néhány, engedéllyel rendelkező építkezést el is halasztottak a zalaegerszegi beruházók, nyilvánvalóan a gazdasági válság hatásai miatt. - A lakóépületek átalakítására, bővítésére és felújítására kiadott engedélyek száma Zalaegerszegen és a városkörnyéken is csökkent - tért vissza az előző év jellemzőire az osztályvezető, hozzátéve: a szociálpolitikai kedvezmény júliusi megszűnése után már alig jelentkeztek ilyen igények.

A használatbavételi engedélyek számában összességében mintegy 10 százalékos csökkenés mutatkozott, a telekalakításokban pedig a városkörnyéken növekedés, míg Zalaegerszegen 20 százalékos visszaesés tapasztalható. 

- A megyeszékhelyi telekalakítások nagy részét az útszélesítések tették ki az átminősülő zártkertekben - jelezte Takácsné Czukker Szilvia. - Az építésekre ezekben a térségekben is kevesebb igény merült fel, mint korábban. Emelkedés az építéshatóság úgynevezett egyéb határozatainak számában érhető tetten, például az építési engedélyek meghosszabbításában, valamint módosításában. Ez is tükrözi, hogy az építtetők többször átgondolják szándékaikat, s a bankhitelektől függően is gyakran kérnek változtatásokat. A kötelezéseket tartalmazó határozatok száma emelkedett tavaly.

Az építéshatóság átfogóan vizsgálta Zalaegerszegen az óriásplakátokat, s több engedély nélküli hirdetőberendezés elbontását vagy legalizálását írta elő. A falvakban manapság az életveszélyes épületek lebontására vagy helyreállítására szólítanak fel egyre több tulajdonost, s előfordul az is, hogy lakott épület kényszerbontását kell elrendelniük annak érdekében, hogy megelőzzék a baleseteket. 

Zalatárnokon például egy lakott épület helyreállítását végeztette el tavaly az építéshatóság. A költségeket ilyenkor megelőlegezi, majd a tulajdonosra hárítja. A hatósági munkát jelentősen megnehezítette a jogszabályok változása – avatott be a bürokrácia útvesztőibe az osztályvezető. 

- Az építésigazgatás bonyolultabb lett, az építtetők nem, a tervezők pedig nehezen igazodnak el a jogszabályokban, s bennünket is rendkívüli módon próbára tesz a jogértelmezés. Azt javaslom, hogy az építtetők a beruházás előtt egyeztessék elképzeléseiket hatóságunkkal, különös tekintettel arra, hogy még az engedély nélkül építhető építmények esetén is be kell tartani az egyéb, rendkívül sokrétű szakmai és létesítési előírásokat - hangsúlyozta Takácsné Czukker Szilvia.

A kedvezőtlen tendenciák közepette jó hír, hogy a 2010-es év első két hónapjának adatai az építési kedv újbóli élénkülését sugallják. Januárban és februárban 176 engedélykérelmet nyújtottak be az ügyfelek az előző év hasonló időszakában beadott 147-hez képest - tudtuk meg a zalaegerszegi építéshatósági osztályon.

Az építőipar szereplői úgy látják: bárki is kerül kormányra, meg kell erősítenie ezt a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ágazatot. Így vélekedik Németh Zsolt is, a General Zala Invest Kft. ügyvezetője. Ez azért elengedhetetlen, mert az elmúlt években negyedére esett vissza az építőipar teljesítménye - hallottuk a vállalkozótól. A cég ugyanakkor jelenleg is épít lakásokat, a zalaegerszegi Bartók lakóparkban és a Göcseji úton.

 - Mindig van igény új lakásokra, az elmúlt, legroszszabb évben is voltak vásárlók, de sokkal kevesebben, mint azelőtt. A szocpol megszűnése óta inkább a készpénzes, valamint a banki előírásoknak megfelelő önrésszel rendelkező vevők jelentkeznek. Forintalapú hitelnél legalább 20 százalékos önerőt kell biztosítani lízing esetén, egyéb konstrukcióban pedig 25 százalékot, míg az euróalapú hitel felvételéhez 40 százalékos önerő szükséges. Változás állt be a piacon abban a tekintetben is, hogy már nem a legkisebb lakásokat keresik a vásárlók, hanem a 65–70 négyzetmétereseket.

Németh Zsolt úgy véli: ahhoz, hogy az építőipar újból javuló teljesítményt mutathasson, az adórendszer változására is szükség van, valamint - ha a szocpolt nem is állítják vissza - a lakásvásárlók valamilyen újfajta állami támogatására.

A használt lakások piacán ugyancsak érződik a gazdasági válság, továbbra is nagyon nyomott áron kelnek el (ha elkelnek) az ingatlanok. - Régebben egy kétszobás, gázfűtéses, konvektoros zalaegerszegi lakást 8,5-9 millió forintért lehetett eladni, most 7-7,5 millió forint körül talál gazdára. A központi fűtéses, például tízemeletesekben lévő használt lakások ára pedig 6,5-7 millió forint körüli. Csak a szépen felújított, újszerű állapotú otthonokért adnak többet - jelezte Sipos András, a Das Hause Ingatlanközvetítő ügyvezetője. 

-  Összességében mintegy 20-30 százalékos árcsökkenés jellemzi a piacot. Az ügyvezető is tapasztalja, hogy a szocpol és félszocpol megszűnésével eltűntek a piacról az önrésszel nem vagy csak alig rendelkező vásárlók, de továbbra is jelen vannak például olyan készpénzes vevők, akik befektetésnek vásárolnak lakást. Ők általában a belvárosi, maximum 10–15 éves ingatlanok iránt érdeklődnek, valamint a Kertváros kedvelt övezeteiben keresnek otthont. Akik hitelre vesznek használt lakást, manapság legalább 2-3 millió forint önerővel kell rendelkezniük - tudatta Sipos András -, de többen csak akkor vágnak bele a lakásvásárlásba, ha legalább 50 százalék önrészt tudnak felmutatni.

Az értékesebb, eladó családi házak közül jelenleg csak a legjobb helyen lévők találnak gazdára, a nyolcvanas években épített, kétszintes családi házakra pedig nagyon csekély az érdeklődés. Keresnek ugyanakkor lakható, zártkerti ingatlanokat, de sok esetben az érdeklődő hitelképességének hiánya akadályozza meg az adásvétel létrejöttét. Sipos András szerint a használt lakások piacán mostanában nem várható fellendülés, még az is előfordulhat, hogy tovább csökken a kereslet.