Miközben az ingatlanszakma igyekszik mind ügyesebben kiszűrni a kóklereket, a mezei ingatlantulajdonos vagy –vásárló a mai napig találkozik olyan közvetítőkkel, akik az elvárt szolgáltatási minimum közelébe sem érnek. Felsoroljuk néhány biztos jelét annak, hogy az illetőt nem szabad megbízni lakásunk eladásával vagy jövendő otthonunk megtalálásával.

Miért? Az ingatlanközvetítők számára tartott szakmai tanfolyamok első óráján elhangzik az az alapkövetelmény, hogy ingatlaniroda tényleg csak irodában működjék. Kell lennie egy helynek, ahol megtalálható a cég ingatlankínálata, ahol le lehet ültetni az ügyfeleket, amikor megbízást adnak, de főleg akkor, amikor vételi ajánlatot vagy előszerződést írnak alá. Az ingatlan megvásárlása vagy eladása sokak számára életük legkomolyabb üzleti döntése, ezért a megfelelő körülményeket kell megteremtenie az ingatlanosnak. Ha ezt nem tudja, vagy nem látja be, másban sem lesz segítségünkre.

Ne bízzuk meg azt a közvetítőt sem, amelyik otthon, a konyhaasztalon akarja elénk tárni a kínálatot, miközben kisgyermeke a nadrágunk szárát rángatja. Félreértés ne essék: semmi kifogásunk sincs a lakásirodákkal szemben, hiszen ha valaki saját házában elkülönít egy helyiséget az üzletvitelnek, az tökéletes. Ám a lakás és iroda funkcióit keverni nem szabad, ezt már csak ingatlanszakértőként is tudnia kell.

Aki nem talál oda

Használt lakás eladójaként szükség van arra, hogy a közvetítő megtekintse az ingatlant, megállapítsa a legfontosabb teendőket és persze a kínálati árat. Amikor elmondjuk neki lakcímünket, figyeljük, hogyan reagál. Ha ugyanis fogalma sincsen róla, hol van az utca vagy tér, amelynek címét tudomására hozzuk: nem a mi emberünk. Ne gondoljuk azt se persze, hogy minden ingatlanszakértőnek taxisofőrökhöz méltóan kellene ismernie a környék összes utcanevét. Ám ha a jellegzetes tereptárgyak vagy főútvonal említése sem hozza meg a felismerés örömét, levonhatjuk a következtetést, amely szerint a közvetítő nem a környék szakértője, tehát hatékonyan nem is tud segíteni nekünk.

Ez már csak azért is igaz, mert lakásunk értékbecsléséhez a környékbeli ingatlanok összehasonlító adatai is szükségesek. Ha a közvetítő nem jut ilyen adathoz, nem tudja helyesen megbecsülni lakásunk piaci értékét.

Öltözékes kérdések

Ritkán jó ingatlan-közvetítő az, aki nem öltözködik megfelelően. Utóbbi fontos szó, hiszen nem elvárás, hogy a szakértő márkás öltönyökben vagy kosztümökben feszítsen. Sőt, olyan környéken, ahol kevésbé tehetős családok élnek, a házak is szerények, kifejezetten rosszul veszi ki magát a túl drága viselet. A farmer és póló azonban nem elfogadható, inkább a szolid jólöltözöttség javasolt. Ha úgy látjuk, elvárásainktól eltér a közvetítő öltözködése, inkább ne bízzuk meg, mert elriaszthat másokat, vagy komolytalan színezetet kölcsönöz munkájának, amely pedig éppen a mi otthonunk értékesítése.

Céges tanfolyam

Bátran kérdezzük meg a megbízásra váró ingatlanost, milyen végzettséggel műveli a szakmáját. Ha a válasz az, hogy középfokú vagy felsőfokú szakképesítése van, akkor tudhatjuk, hogy legalábbis elméleti alapjai vannak munkájának. Ha viszont kitérő választ kapunk, vagy azt, hogy céges tanfolyamot végzett, kezdjünk erősen gyanakodni.
Utóbbi válasz azt jelenti, hogy némely országos franchise-üzlethálózat saját belső képzésén vett részt az üzletkötő, ahol gyorstalpalón elsajátította mindennapi rutint. Egy ilyen alkalmazottnak azonban hiába teszünk fel bonyolultabb jogi, műszaki vagy gazdasági kérdéseket, mert csak elvétve vagy nem tud válaszolni rájuk. Nem véletlen, hogy ma már a nagy irodák is mind gyakrabban küldik dolgozóikat szakképesítést nyújtó tanfolyamokra.

Nézze meg ezt is!

Vevőjelöltként, érdeklődőként is találkozhatunk ingatlanosokkal, akik címlistát adnak ki nekünk. Nekik részletesen elmondjuk, hol milyen jellegű házat keresünk. Ők pedig kigyűjtik a megtekintendők listáját. Ha azt látjuk, hogy a közvetítő hosszasan írja, bővíti a sort, már állhatunk is fel. Ilyenkor ugyanis nem figyelt ránk, sem igényeinkre, hanem a „nézze meg ezt is, ha már erre jár” felkiáltással oda nem illő ingatlanokat is felvett a listára. Ezzel nem csak a mi időnket rabolja, hanem a lakások tulajdonosait is fölöslegesen fárasztja.

(forrás: hvg.hu)