Nem terhel mindenkit a telekáfa. 2007.10.11.

Kezdődik a jövő évi adótörvények általános parlamenti vitája, mi az áfával folytatjuk a javaslatokkal való ismerkedést. A magánszemélyeket is terhelő telekáfa bevezetése a törvényjavaslat indokolása szerint az uniós jogharmonizációt szolgálja, és a 2007-ben hatályba lépett új uniós áfa-irányelvre épül. Nem kell azonban áfa-kötelezettséggel számolniuk azoknak, akik egy-két telket értékesítenek az adóévben.

A tervezetben egyszerűsödnek az áfa-visszaigénylés előírásai. A visszaigénylési jog megnyílása alapvetően csak az egyes adómegállapítási időszakokban realizált negatív adókülönbözet összegétől függ majd.

Fő szabály szerint azonnal lehetőség nyílik a visszaigénylésre, ha az adott adómegállapítási időszakban jelentkező negatív áfa-különbözet összege - korrigálva a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével - havi bevalló adóalanyoknál az 1 millió forintot, negyedéves bevalló adóalanyoknál a 250 ezer forintot, éves bevalló adóalanyoknál pedig az 50 ezer forintot eléri, vagy meghaladja. A javaslat szerint a jövőben az adóalanyok árbevételének, értékesítéseik adóalapjának nagysága önmagában már nem befolyásolja a visszaigénylési jog megnyílását.

A törvényjavaslat egy régi visszaigénylési problémát is megold. A hatályos szabályozás alapján ugyanis az olyan belföldi adóalanyok, akik zömében külföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatásokat nyújtanak (például tanácsadási, mérnöki, számítástechnikai, marketingszolgáltatások), azok ellenértékét nem vehetik figyelembe a bevételalapú visszaigénylési összeghatárnál. A tervezet ilyen megkötést már nem tartalmaz.

A jövő évi áfa-tervek ismertetését az uniós jogharmonizációt szolgáló javaslatokkal folytatjuk. A törvényjavaslat az uniós irányelv szabályrendszerét követve megszünteti a lakóingatlanokra vonatkozó eltérő áfa-rendelkezéseket, ezek adózására egységesen ugyanazok a szabályok lesznek majd érvényesek, mint az összes többi egyéb ingatlanra.

Az ingatlan-értékesítések fő szabály szerint áfa-fizetési kötelezettséget nem keletkeztető, adómentes ügyleteknek minősülnek, az ezek érdekében adódó beszerzések áfája pedig nem vonható le. Az értékesítő adóalanyok ugyanakkor választhatják majd az adófizetési kötelezettséget is, ilyenkor az értékesítő az adóköteles ingatlan-értékesítéshez kapcsolódó beszerzések tekintetében levonási jogot is gyakorolhat. Aki azonban az adókötelezettséget választja, öt évig nem térhet vissza az adómentességhez. Nagyjából ez a szabályozás vonatkozik majd a tervek szerint a bérbeadásra is, azzal a különbséggel, hogy bizonyos ingatlanok bérbeadása mindenképpen áfaköteles. Például a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra alkalmas és a parkolásra szolgáló ingatlanok, vagy az ingatlannal tartósan összekötött gépek, egyéb berendezések bérbeadása tekintetében nem áll fenn majd adómentesség, de így a kapcsolódó beszerzésekre jutó áfa levonható lesz.

Az áfa-alany úgy is dönthet majd, hogy az adófizetési kötelezettséget elkülönítetten csak az ingatlan-értékesítéseire vagy csak az ingatlan-bérbeadásaira választja, és az adó felszámítását mindkét ügyletcsoportra együttesen is alkalmazhatja.

Ha a lakóingatlant továbbértékesítési céllal veszik meg, és azt adókötelesen értékesítik tovább, illetve, ha a lakóingatlant azért vásárolják, hogy azt adókötelesen bérbe adják, akkor a beszerzésre jutó áfa is levonható.

Magánszemélyek telekértékesítése, új lakás értékestés

Nagy visszhangja volt annak a javaslatnak, ami áfakötelessé tette volna a nem áfa-alanyok telek-, valamint két évnél nem régebbi ingatlanértékesítését. A benyújtott törvényjavaslat már csak az üzletszerű értékesítéskor ír elő adófizetési kötelezettséget. Amennyiben két éven belül már a negyedik telket vagy új ingatlant értékesíti valaki, (a számolásba bele kell venni mind a telket, mind az új ingatlant vegyesen), akkor a negyedik telek értékesítése után már áfát kell fizetnie, és természetesen az ezt követő összes többi eladás után is. Viszont ha a negyedik értékesítés évét követő három évig nem ad el több ingatlant, újra áfa-mentessé válhat, és csak akkor lesz megint adóalany, ha két éven belül lesz további három értékesítése. A benyújtott javaslatban már nem szerepel, hogy a telek, illetve lakás értékhatárától is függne az áfa-kötelezettség.

Csoportos adóalanyiság

A csoportos adóalanyiság lényege, hogy több, jogilag független, de kölcsönös pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolatok révén egymással szorosan összefűződő személy/társaság az általános forgalmi adó rendszerében egyetlen adóalanyként kezelendő. A tervezet értelmében - az uniós áfa-irányelvvel összhangban - a csoportos adóalanyiságot azok az adóalanyok választhatják majd, akik Magyarországon gazdasági céllal letelepedtek és egymásnak kapcsolt vállalkozásai.

A csoportos adóalanyok önálló forgalmi adóalanyisága megszűnik, és a csoportos adóalanyiság időszakában a tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak. A csoporttagok tevékenységükről egyetlen áfa-bevallást nyújtnak be, amelyben a tagok fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. A csoporttagok a jelentkező adófizetési kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. A csoporttagok egymás közötti ügyletei után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nem keletkezik. A csoportos adóalanyiságot az APEH a tagok közös kérelmére engedélyezi.

forrás: www.origo.hu