Máris emelkedik a termőföld ára. 2010.06.29

Tovább drágult a termőföld annak nyomán, hogy egy héttel ezelőtt bejelentette Fazekas Sándor agrárminiszter: a magyar államot illeti majd meg az elővásárlás joga.

A szaktárca még a nyári, rendkívüli országgyűlési ülésszakon a parlament elé terjeszti az ezzel kapcsolatos földtövény módosítást. A cél, a spekulánsok kiszűrése, illetve a fiatal gazdák földhöz juttatása, valamint a már termelő gazdák birtok bővítése. Arról azonban még mindig nem esett szó, miből vásárolna az állam termőföldet.
 

Már a kormányzati szándék hatására tovább drágult a termőföld. Korábban egy hektár termőföld átlagosan 600-800 ezer forintba került, ez most közelít az 1 millió forint felé - közölte Raksó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő. Érdemi birtokpolitikát 200-300 ezer hektár alatt nem igen lehet végrehajtani. Nagy kérdés, hogy ha nem is egyszerre, de akár egy-két év alatt is honnan lehet előteremteni a szükséges 200-300 milliárd forintot.

A szakemberek szerint egyre nehezebb olyan nagyobb, összefüggő földterületet megvásárolni, amelyik egy tulajdonos kezében van. Márpedig a mostani agrárkormányzat meghirdetett céljainak elsősorban ezek felelnének meg. A több, egymástól távol fekvő tagból álló, illetve osztatlan közös tulajdonú földek nehezen vonhatók be a birtokpolitikai elképzelésekbe. A termőföldek kínálatát az is visszafogja, hogy sokan a külföldiek földvásárlásának korlátozásának feloldására számítva, a jobb ár reményében most sem az államnak, se másnak nem értékesítik a területüket.
Az agrárközgazdász eleve nem tartja szerencsésnek egy piacgazdaságban az állami beavatkozást, ami leginkább a "szocializmus" időszakára volt jellemző. Sokkal elfogadhatóbb megoldás lenne, ha 50 hektárig például a fiatal, illetve családi gazda állami garanciával 25-30 éves futamidőre jelzálog hitelt vehetne fel és ennek segítségével bővítené a birtokot.

Növénytermesztésre a 100 hektár alatti birtok nem jó, márpedig az ilyenek kialakítására alkalmas nagyobb egybefüggő, egy tulajdonos kezében lévő eladó teröletet szerintem ma nem igen találni - vélte Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette, hektáronként 50 ezer forintos haszonra lehet számítani a növénytermesztésből. Egy családos, fiatal gazdának, ahhoz, hogy gépet vásárolhasson, fejleszteni tudjon, évi legalább 5-6 millió adózás előtti nyereségre kell szert tennie.

Raskó hiányolja a törvény módosítás tervezetéből, hogy az elmúlt 20 év elhibázott agrárpolitikájához hasonlóan továbbra sem engedi földhöz jutni az agrártársaságokat, ami elsősorban az állattartó vállalkozásokat sújtja, miközben ezek a termelők tartják a hazai jószágok több mint 60 százalékát. Igazi veszélyt azonban az jelentene, ha a földbérleti rangsorban az agrár társaságok hátra kerülnének. Ha ez bekövetkezik, vége lesz a magyar állattenyésztésnek - jósolta Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette, a külföldiek földvásárlását tiltó derogáció föloldását követő korlátozások között említett nyelvtudás előírása megbukhat az uniós szabályozáson. Raskó azt sem tartja érvnek, hogy a francia állam is elővásárlási joggal rendelkezik. Ott a hazainál jóval magasabbak a földárak és ha egyáltalán beavatkozik az állam, vagy a gazdaszervezetek, a magyar kormányzat szándékaival ellentétben éppen a verseny- és életképes birtok koncentráció érdekében lépnek fel.

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára nem talált kivetni valót a kormányzat földvásárlási és értékesítési szándékaiban, az elővásárlási rangsor fölállításával: családi gazda, őstermelő, vállalkozó magánszemély. A szakember megjegyezte, a törvénymódosítás tervezete mellett a Nemzeti Földalap (NFA) birtokpolitikai szabályozása is kirajzolódóban van. A MOSZ titkára szerint az lehet a gond, hogy a hatályos földtörvény alapján az előhaszonbérletre is az elővásárlási szabályokat kell alkalmazni. A jelenleg hatályos jogszabály még azt mondja ki, hogy a haszonbérlő - függetlenül attól, hogy társaság, vagy családi gazda - áll az előhaszonbérleti rangsor élén. Ha a tervezett elővásárlási jogosultsághoz hasonlóan alakulna az előhaszonbérleti sorrend is, vagyis a magánszemélyek megelőznék az agrártársaságokat, az már nehéz helyzetbe hozná az állattartókat. Filipsz egyetértett Raskóval abban, hogy változtatni kellene azon a törvényi előíráson, hogy mezőgazdasági cégek, jogi személyek nem vásárolhatnak földet. A MOSZ-titkár azzal a kormányzati szándékkal viszont nem értett egyet, hogy a társaságok tulajdonosai, helyben lakó tagjai eddig vásárolhattak földet. Ma még ezek a magánszemélyként földet vásárló tulajdonosok, tagok bérbe adhatták a területüket a saját cégüknek. A tervek szerint most még ez a lehetőség is megszűnne, s ez végleg elbizonytalanítaná az állattenyésztő cégeket, hiszen nem juthatnának hozzá a takarmány megtermeléséhez és a trágya elhelyezéshez szükséges területhez.
 

Bihari Tamás / Népszava

 

forrás: nepszava.hu

 

 

vissza az ingatlanhírekhez

 

 

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk