Élhetőbb életterek, megszűnő mini
lakások, egyre növekvő alapterület és ezzel együtt emelkedő árak jellemezhetik
az új lakások piacát, amennyiben életbe lép a jelenleg még csupán
rendelettervezetként létező módosítás, mely a jelenleg érvényben lévő
településrendezési és építési kormányrendelet egyes részeit egészítené ki, vagy
változtatná meg.
A
tervezett változtatásokhoz bárki hozzáférhet, már ha eléggé tapasztalt kereső
ahhoz, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján
megtalálja a dokumentumot. A minisztérium július 13-ig a várta a
véleményeket és javaslatokat a módosítással kapcsolatban, ennek
feldolgozása jelenleg is folyik.
Bár a tervezet véglegesítése még nem történt meg, a nyilvánosságra hozott
módosítási javaslatban szereplő információk már több újságban is megjelentek,
így még a rendelet parlament elé kerülése előtt megindultak a különböző piaci
hírek arról, vajon milyen változásokat hoz majd az ingatlanárak és a fejlesztők
életében a módosítás.
A gyakorta ellentétes vagy nagyon eltérő vélemények miatt ügy döntöttünk mi is
utánajárunk, és megkérdeztük a két legnagyobb ingatlanügynökséget, fejlesztőket,
az Ingatlanszövetséget és a Magyar Építészkamarát, valamint a rendelet
felelősét, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot.
Ellentétes érzések: kell a változás!
Bár bizonyos kifogásokkal szinte minden megkérdezett érintett rendelkezik az
OTÉK módosítási tervezetével kapcsolatban, abban mindenki egyetért, hogy
az 1997 óta érvényben lévő rendelet megérett a pontosításra, és bizonyos
kérdések tekintetében a jelentős változtatásokra is.
Az általunk megkérdezett piaci szereplők között egyetértés volt abban a
kérdésben is, hogy a rendelet bizonyos elemei a jelenlegi piaci
gyakorlatot követik (legalábbis, amit már egyes fejlesztők
alkalmaznak), ezeket rögzítik jogszabályban. Illetve olyan előremutató
intézkedésekről is beszámoltak, mint az akadálymentesítés, ennek anyagi
vonzatáról még nem születtek meg a becslések.
A fejlesztők és a megkérdezett ingatlanközvetítők is hosszasan sorolták azonban
az apróbb problémákat, és pontatlanságokat, amelyek a későbbiekben
megnehezíthetik mind a vevők, mind pedig az ingatlan beruházók életét. A
következőkben ezért néhány bekezdés erejéig foglalkozunk a szakemberek által
felvetett problémákkal.
Garázs kívül-belül: nagy kérdések egy kis helységgel kapcsolatban
A legtöbb kifogás a garázsok elhelyezésével és méretével kapcsolatban
merül fel. Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a
legnagyobb problémát a garázsokkal kapcsolatban az önkormányzatok azon jogának
korlátozása jelenti, mely szerint plusz-mínusz ötven százalékig eltérhetnek az
eredetileg megkövetelt garázsszámtól.
A rendelkezést a tervezet oly módon változtatná meg, hogy az
önkormányzatok csakis felfelé módosíthatnák a számokat, vagyis minden
beruházásban egy lakáshoz legalább egy garázst kellene építeni. Ez jelentős
visszafogó erőt jelenthet a piacon, hiszen nem minden kerület esetében van igény
ennyi parkoló-helyiségre.
Emellett ugyancsak gondot jelenthet, hogy a 6 lakásnál nagyobb
társasházak esetében a garázsokat mindenképpen az épületen belül kell elhelyezni,
amely jelentős többletkiadást okozhat a fejlesztőnek, így végeredményben
mindenképpen a vevők pénztárcáját vékonyítaná.
A garázsok méretére vonatkozó szabályozás is egy kétes pont, mert a tervezet
arra kötelezi a fejlesztőt, hogy legalább akkora garázst építsen,
amelyben a vezető oldali ajtó teljesen kinyitható.
Arról azonban nem rendelkezik, hogy a kérdéses gépjárműnek egy kisautónak vagy
egy katonai terepjárónak kell-e lennie. A fejlesztők üdvözlik a nemes célt,
amely a rendkívül szűkös 220 centiméteres garázsok felszámolása, azonban
véleményük szerint a pontatlanságok nem segítik a helyzet tisztázását.
forrás: www.penzcentrum.hu