Zalaegerszeg rövid története és képek:

Képek Zalaegerszegről: ( A képek feltöltése folyamatban).

Zalaegerszeg rövid története:

Zalaegerszeg megyei jogú város, Zala megye megyeszékhelye. Területe: 99,98 km2, állandó lakosainak száma 60 110 fő.

Polgármestere Dr. Gyimesi Endre. (2008. januári adatok, információk szerint )

Első írásos említése Egurscug, 1247-ből való. Ekkor említette meg a várost a veszprémi székes káptalan az egyik oklevelébe.

1293-ban már Egerszeg néven szerepel.

A kezdetekben királyi falú, később mezőváros.

Zalaegerszeg határait 1381-ben jelölték ki az Ebergény, Besenyő és Bazita között, amely 1958-ig lényegesen nem változott.

Zalai viszonylatban is Zalaegerszeg már korának ebben a szakaszában nagy kiterjedésű városnak számított.

Először 1446-ban említik először mezővárosként (oppidumként) Zalaegerszeget, ettől számítják városi jogállását.

Az első fontos állomás a város életében a török kor, amikor is a várat végvárrá alakították, a várost pedig cölöpfallal vették körül.

Kanizsa 1600-as eleste után hangsúlyosabbá vált Egerszeg szerepe, a zalai végvárak központja lett,

majd fokozatosan Zala vármegye központjává vált.

Zalaegerszeg nem rendelkezett patinás történelmi városmaggal, még a XVIII. században is alig néhány jelentéktelenebb épület állt a központjában, azonban a század vége felé, számos ma is álló épülettel lett gazdagabb Zalaegerszeg.

Többek között 1732-ben elkészült a barokk stílusú megyeház, a mai bíróság épület tömbjének a Deák térre néző középső szárnya, amely ma is a város egyik legszebb épülete. 1747-ben tették le a Mária Magdolna templom alapkövét, és 1765–1777 között barokk stílusban épült az előbb egy, majd később kétszintes Kvártélyház, amely a nevét Márai Terézia rendelete alapján kapta és az itt állomásozó katonaság tisztjeinek szálláshelyéül szolgált, 1871-től 1950-ig Vármegyeháza volt. 1928-ban esett át az utolsó nagyobb átalakításon, emeletráépítésen. 1756-ban épült fel a barokk stílusú kálvária plébánia.

Zalaegerszeg lassan növekvő városka volt, az 1800-as évek elején még csak 3 és félezer ember élt itt, és máris számottevő szerephez jutott Magyarország történetében Deák Ferencnek, Csányi Lászlónak és Kisfaludy Sándornak köszönhetően.

Az 1790, 1805, és 1822. évi tűzvészek után 1826-ban újabb két, gyújtogatás miatti tűzvész pusztított Zalaegerszegen. 273 lakóház és 374 gazdasági épület semmisült meg, és a templom tornya is áldozatul esett, újra kellett építeni a várost. Ekkor készítették el az első rendezési tervet, ekkor kapta Zalaegerszeg a mai utca szerkezetének az alapjait.

1870-ben Zalaegerszeg nagyközséggé alakult át, ami súlyos presztízsveszteséget jelentett a továbbra is városi ranggal rendelkező Nagykanizsával szemben.

1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos szomszédos községet Olát.

Kovács Károly ügyvéd és a köréje csoportosult mozgalom folyamatos lobbizásának eredményeként 1885. május 13-án Zalaegerszeget rendezett tanácsú várossá nyilvánították.

A város gerincét ezekben az időkben a két egymásba torkolló országútból kialakult főutca alkotta.

A belváros kis kiterjedésű, a kevés utca beépítettsége ritka volt és főként egyszintes házakat lehetett látni.

Az 1800-as évek vége felé nagy fejlesztések, építkezések zajlottak a városban Kovács Károly polgármesternek és az őt támogató testületnek köszönhetően.

A teljesség igénye nélkül: 1897-ben épült fel az akkori főgimnázium, ma Zrinyi Gimnázium, mögötte tisztviselő lakások épültek.

1898-ban készült el az új kétemeletes városháza, a törvényszék is új szárnnyal bővült. Polgári leányiskola, Arany Bárány szálloda (amely 1890-ig egy, 1894-től kétemeletes ), kávéházak, óvoda, pénzügyi palota, téglagyár, magpergető gyár, vágóhíd, 1904-ben az új zsinagóga, majd a Zala Megyei Levéltár mai épülete is megépült. Ezeknek az épületeknek nagy szerepük volta az új városkép kialakulásában. Azonban a városképet főként továbbra is a polgári házak, a kis üzletekkel uralták. Zalaegerszeg az építkezéseknek köszönhetően kiköltekezett, eladósodott és Kovács Károlyt a polgármesteri tisztségben Botfy Lajos követte.

Az építkezések ellenére elmaradt Zalaegerszeg igazi városiasodása más városokhoz képest, részben a vasút és részben a közművesítettség hiánya, valamint a rossz közlekedés, és a fekvése miatt.

1900-ban a házak száma 1319-re növekedett, amelyek közül számos fából, vályogból-sárból épült, nád, zsúptető, vagy fazsindely fedett.

Az utcák között nagy telkek voltak, a városkép falusias. Közművesítés még nincs, csak nagy, nyílt árkok.

1905.junius 05-én végre felépült a villanytelep, megkezdte működését a villanyvilágítás, amellyel már igen korán, 1907-ben gondok is voltak.

1910-ben Zalaegerszegnek 10 844 lakosa volt. Nagykanizsának 26 524, Szombathelynek 30 947.

Zalaegerszeg továbbra is hivatalnok-kisiparos város volt. Jelentős volt az építőipar és az élelmiszeripar fejlődése.

A sport szeretőknek köszönhetően 1913. március 06-án megalakult az első futballcsapat. Korcsolyázó egyesület is működött ekkor a városban.

A politikai változások, a tanácsköztársaság Zalaegerszeget sem kerülhették el.

1919.január 26-án megalakult a Zalaegerszegi munkástanács.

Az első világháború idején a mai külső kórház helyén hadifoglyok részére hatalmas barakktábort létesítettek.

A város 1929-ben megkapta a megyei jogú városi címet.

A két világháború között lassú fejlődésen ment keresztül a város, azonban élénk kulturális élet zajlott Zalaegerszegen.

Megalakult a Zalaegerszegi Torna Egylet (1920), munkás vegyes kar és mandolinzenekar is működött a városban. Megnyílt a kölcsönkönyvtár, átadták a Rózsaligetet, felavatták Csány László szobrát, megnyílt a Kaszaházi strandfürdő a Zala folyónál. Élénk politikai élet is zajlott a városban, építő munkások sztrájkja volt, és a jobboldali pártokon kívül, baloldali, szakszervezeti mozgalmak is tevékenykedtek.

Felépült a várva várt vasútállomás, amely reprezentatívabbra sikerült, mint amilyent ilyen kis város képe megkívánt volna.

1933-ban Kaszaházát, amely magába foglalta Gébárt és Neszele helységeket is Zalaegerszeghez csatolták.

1944-től Zalaegerszeg is közvetlenül érezte a háború hatását, szórványos bombatámadások érték, növekedtek az ellátási nehézségek, egyre többen kényszerültek bevonulni.

1945. március 27-én egy légitámadás részben lerombolta a vasútállomást.

1945. március 29-én a szovjet csapatok az élen haladó 110. harckocsi dandárral felszabadították a várost.

1945. április 24-én megkezdi működését a Zalaegerszegi postahivatal.

1945-ben Zalaegerszeg lakossága mindössze 13 000 fő.

A háborúból lassan eszmélt Zalaegerszeg, nem voltak közművek és lényeges kulturális létesítmény sem.

Mindössze 9 gyárszerű nagyobb üzemet tudott felsorolni a polgármester államosítás céljából.

A háború utáni közvetlen években először Nagykanizsa, majd Keszthely is megyeszékhelyi ambíciókra tört sikertelenül. A Keszthelyi városi vezetők még Rákosi Mátyáshoz, az akkori miniszterelnök-helyettesnek is írtak kérelmet, de ebből semmi nem valósult meg, így ezen zalai városok közigazgatási változás nélkül léptek át az 1950-ben indult tanács rendszerbe.

Magyarország gazdasági életében Zalaegerszeg egészen az 1950-es évekig elenyészőnek számított, eddig az erőforrások inkább mezőgazdasági jellegűek voltak, ekkor azonban erőteljes iparosítás kezdődött a városban.

Az első ötéves terv, az 50-es évek hozták meg Zalaegerszeg történetének legkomolyabb gazdasági és társadalmi változásait, gyárak, üzemek, ipar létesítmények épültek, először élelmiszeripar és könnyűipar, (1951. december 20-án megnyílt az ország legkorszerűbb ruhagyára, 1953-ban pedig megkezdte működését az ország legkorszerűbb tejipari üzeme is) települt a városban, a környékbeli olajmezők felfedezésének köszönhetően 1952-ben megépült a kőolaj finomító, elindult a Zalai Kőolajipari Vállalat.

Intenzív település fejlesztő-fejlődő periódus kezdődött a város életében. Tömegesen települtek be a környező falvakból, sőt távolabbi helyekről is az emberek és helyezkedtek el az újonnan épült, beindult munkahelyeken. Zalaegerszegre nagy számban érkezetteknek lakásokat kellett építeni, mivel nagymértékű lakáshiány alakult ki a városban. A tanács kényszerből lakásokat alakított ki irodahelyiségekből.

Ekkor virágzott a „lakásuzsora”, sőt ismerték a „lelépés” fogalmát is és a háztulajdonosok és főbérlők borsos árakat kértek. A városban akkor úgy hírlett, hogy csak protekció, jó kapcsolatok és pénz útján lehetett lakáshoz jutni. Még a lakásügyi előadót is le kellett váltani és bíróság elé állítani, ezért ezután egy héttagú véleményező bizottság osztotta el a lakásokat.

1958–59-ben szinte egy új település épült a Kosztolányi téren és a Kosztolányi utcában.

Az egyre intenzívebb betelepülés miatt akadozott a közellátás is.

Ezekben az években a belvárosban és a Lenin úton, a Ruhagyár környékén épültek házak.

Később a Landorhegyen, Kertvárosban, Páterdombon építettek az építőipari cégek társasházakat.

Ekkor kezdett virágozni más városokhoz hasonlóan Zalaegerszegen is a tanácsi bérlakások (ma önkormányzati bérlakások) korszaka, egészen az 1990-es évek elejéig, amikor is a felújításra szoruló ingatlanokban lévő lakásokat piaci ár alatt, áruba bocsájtotta és nagy részüket eladta az önkormányzat.

A város határait több ízben bővítették. 1958-ban Zalabesenyő kapcsolódott a városhoz, 1962. június 01-én elfogadták Csácsbozsok, Ságod és Pózva Zalaegerszeghez csatolását, amelyeket 1969. március 31-én Andráshida, Szenterzsébethegy, Bazita, Ebergény és Ságod községek, 1982-ben Botfa követtek.

Az 1980-as évekig közel megnégyszereződött Zalaegerszeg lakosainak a száma.

Eközben óriási mértékben tovább fejlődött a város.

1967. augusztus 10-én „Herszon lakóteleppé” nyilvánította a városi tanács a ruhagyártól délre eső városrészt.

1980-as években számos új épület és közút épült illetve felújításra került, iskolákat, óvodákat építettek, bővítettek, tovább fejlődött az ipar. Ekkor épült többek között a Balatoni úti felüljáró, a Landorhegyi kulturális központ, a Technika és Tudomány Háza, a Hangverseny és Kiállítóterem.

1980.áprilisában felavatták a városi sportcsarnokot.

1981. november 28-án átadták a Caola új létesítményeit.

1981.decemberében átadták a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalt új szállodáját a Balaton hotelt.

1982.májusában megalakult az új, Hevesi Sándor színház, 1983. októberben 11-én volt a színházavató előadás Gábor Mikós színész főszereplésével, aki a város szülötte.

1991 márciusában közel 40 zalaegerszegi utca és tér kapott új nevet.

A rendszerváltást követően a legtöbb nagyüzem felbomlott, kis üzemek, vállalkozások jöttek létre, melyek később megerősödtek, vagy megszűntek.

1990-es évektől megjelentek a Multinacionális cégek a városban. A legjelentősebb multinacionális világcég a Flextronics.

1990-es évek végétől végétől Zalaegerszeg dinamikus fejlődésével az ország egyik gazdag és prosperáló városává vált. Megerősödött a szolgáltatási szektor, amely ma már a város bevételeinek legnagyobb részét adja. Sikeres vállalkozások, kereskedelmi és ipari cégek biztos fejlődést jelentenek.

A Nyugat Európában és Amerikában már megszokott, megváltozott vásárlói szokásoknak „köszönhetően „egyre több vásárló látogat a Zalaegerszeg város külső területein, főleg a Balatoni út mellet megnyílt új bevásárlóközpontokban, (Zalapark, Parkcenter) ez vásárlók elvesztését és a forgalom lecsökkenését jelentheti a belvárosi és a főutcán található kis üzleteknek.

A főbb látványosságok közül:

Göcsej Múzeum, Göcsej Falumúzeum (Skanzen), Magyar Olajipari Múzeum, Tv-torony, Azáleás völgy, Mária Magdolna templom, Disz tér, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond gyűjtemény, az egykori Kvártélyház, az egykori Vármegyeháza (a mai bíróság épülete, itt kezdte pályafutását Deák Ferenc, amelynek nevét viseli a közelben lévő tér a szobrával).

Sok látogatója van a Gébárti-tónál 2002-ben megnyílt Aquacity – Aqapark, Élmény- és Csúszdaparknak, itt nagyon kedvelt az óriás vízi csúszda és a kilátó torony Zalaegerszegi panorámával. Ez mellett a Termálfürdőben lazíthatnak a vendégek, a termál falúban és kempingben szállást is találnak.

A város fekvése:

Zalaegerszeg a Zala folyó két partján, a Zalai dombság tájegységében az északi részén, dombok között, három kistáj határán fekszik. A délnyugati városrészek már átnyúlnak Göcsej területére. A Zala folyó össze gyűjti csermelyek vizét, pl. a Válická-ét is, amely dél felől folyik a Zalába. Zalaegerszegen több tó is található. Ezek közül a legjelentősebb az 1975-ben mesterségesen létrehozott Gébárti tó, itt a kikapcsolódásra, pihenésre vágyók csónakázhatnak, horgászhatnak, úszhatnak és napozhatnak a tó strandi részén.

A Gébárti tónál kisebbek a Pózvai tavak.

Zalaegerszegen több park is mutatja a régi nagy kiterjedésű erdők emlékét pl. a Béke liget, Dózsa liget, Május 1.liget és a parkerdő, amelyből mindig „lecsípnek” egy kis részt, így csökkentve a területét.

A város Déli részén terül el az Alsó erdő, ahol az Aranyos lapi forrás és a Bazitai Tv-torony is található.

Zalaegerszeg város a Balatontól, Keszthelytől 45 km-re, Hévíztől 38 km-re fekszik.

Keszthelyt a Balaton fővárosának is nevezik Siófokkal megosztva. Hévízen található a világ egyik legnagyobb szabadtéri gyógy- tava. Zalaegerszeg közelében több kisebb és nagyobb gyógyturizmusnak helyt adó gyógyfürdő is található, így pl. Kehidakustány, Zalakaros, Zalaszentgrót és Lenti fürdők is.

Zalaegerszegről könnyen és gyorsan megközelíthető a Sármelléki Fly Airport repülőtér is.

A magyar viszonyokat tekintve Zalaegerszeg középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető.

Magyarország 15. legnépesebb városa és egyike Magyarország legzöldebb, legvirágosabb városainak.

Zalaegerszeget és ezen belül a belvárosát is folyamatosan újítják, szépítik, a Kossuth Lajos utca a Széchenyi tértől a Kisfaludy Sándor utcáig díszburkolatot kapott, ezen a szakaszon 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be és korlátozták a parkolási lehetőségeket is.

A Berzsenyi és Kosztolányi utcák sarkán új parkolóház, étterem és panzió épült.

Forrás: Internet és Dokumentumok Zalaegerszeg életéből című könyv

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123