Típus:
Ártól:
Település:
Árig:
Állapot:
Azonosító:
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház - Zalaegerszeg Külvárosában családi ház eladó. www.dashaus.hu
44.999.999 Ft.
Nem szeretnél szűkölködni egy kis házikóban? Akkor íme itt a családi házad! Eladó családi ház Zalaegerszegen, Zala megyében, kettő garázzsal, melléképületekkel, aknás garázzsal. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan - Eladó ingatlan Zalaegerszeg. www.dashaus.hu
88.999.999 Ft.
Zala megyében Zalaegerszeg, belváros kétszintes téglaépítésű épület (műhely, udvar és garázs), közművesített területen eladó. Jó lehet Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltatói, Irodai célra. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház - Eladó Ikerház Zalaegerszeg Landorhegyen - www.dashaus.hu
11.999.999 Ft.
Panellakás helyett kertes Ingatlan? Zalaegerszeg Landorhegy téglaépítésű, Zártkerti Ikerház, gazdasági épület, egyik fele eladó Zala megye. www.dashaus.hu

Osztatlan közös tulajdon: mit kell tudni róla? Milyen viták adódhatnak?

2010.11.20 13:54
Osztatlan közös tulajdon: mit kell tudni róla? Milyen viták adódhatnak? Az osztatlan közös tulajdon, bizony, sokszor viták tárgya a társasházakban. Ott még több konfliktus forrása, ahol egy házban több lakás is van egyazon helyrajzi számon. Hogyan rendezzük közös dolgainkat?...

Osztatlan közös tulajdon: mit kell tudni róla? Milyen viták adódhatnak?

Az osztatlan közös tulajdon, bizony, sokszor viták tárgya a társasházakban. Ott még több konfliktus forrása, ahol egy házban több lakás is van egyazon helyrajzi számon. Hogyan rendezzük közös dolgainkat?

Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy több tulajdonos osztozik egy adott tulajdonon, dolgon, pl. a társasházat körülvevő kerten. Ez esetben a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog – meghatározott hányadok szerinti – használatára, birtoklására, azonban ezt a jogot az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére. Amennyiben a tulajdoni hányadok nem határozhatóak meg egyértelműen, úgy azokon egyenlően osztoznak a tulajdonosok. A dologból származó hasznok a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ugyanilyen arányban terhelik őket a fenntartásával kapcsolatos költségek, vagyis pl. a közös költségből gondozzák a kertet, kertészt fogadnak fel, öntözik a gyepet stb.

A társasház közös tulajdonai

Társasházak esetében már az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő lakásokat, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. tároló) és a közös tulajdonban álló épületrészeket, épületberendezéseket (pl. lépcsőház, liftakna), földrészleteket, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadokat. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek mellett pl. a házfelügyelői lakás is a tulajdonostársak közös tulajdonában lehet. Az épület tartószerkezetei, az épület biztonságát (állékonyságát) szolgáló épületrész akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

Hitelfelvétel, ha a lakások osztatlan közös tulajdonban vannak

Az is előfordul, hogy az épület nem társasház, de egy telken, épületben 2-3 lakás is található, de ezek a lakások nem rendelkeznek önálló helyrajzi számmal. Ez ikerházak, vagy kisebb társasházak, sorházak esetén fordul elő leggyakrabban. A tulajdoni lapon ekkor azt láthatjuk, hogy az egyes tulajdonosoknak különböző tulajdoni hányaduk van az ingatlanban, de nem derül ki, hogy ez a tulajdoni hányad a valóságban önállóan forgalomképes lakást jelent-e, vagy sem. Ezért ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlant szeretnénk eladni vagy felajánlani fedezetként egy jelzáloghitelhez, akkor a bankok ún. használati megosztási megállapodást kérnek, illetve vásárlás esetén még a többi tulajdonos elővásárlási jogáról szóló lemondó nyilatkozatokat is. Ezáltal lehetőség van fedezetként is bevonni az adott szerződés mértékéig az osztatlan közös tulajdont. Elképzelhető az is, hogy a telek és a rajta lévő ház tulajdonjoga elválik egymástól. A ráépítés esete jó például erre: ekkor ugyanis az építmény tulajdonosát földhasználati jog illeti meg, akkor is, ha a telek nem az ő tulajdona.

Társasházzá alakulás vagy használati megosztási megállapodás

Ha a lakások osztatlan közös tulajdonban vannak, akkor a tulajdonosok két dolgot tehetnek: vagy társasházzá alakulnak, ahol külön tulajdonba kerülnek a lakások, és közös tulajdonban maradnak a közös helyiségek, lépcsőház, kert, pince stb., vagy készítenek egy használati megosztási megállapodást, amelyből pontosan kiderül, hogy az egyes tulajdoni hányadok a természetben mely részét képezik az ingatlannak, vagyis ki melyik lakást használja. A használati megosztási megállapodásnak részét képezi egy tervrajz is az ingatlanról, amin pontosan be vannak jelölve az egyes tulajdonosok által használt területek (lakások), illetve a közösen használt területek is, ha van ilyen az ingatlanban. Persze ezután is számos konfliktusforrás adódhat, hiszen előfordulhat, hogy egy szűk ösvényen érhetjük el a saját kertrészünket, ami a szomszéd területén halad át, vagyis jog ide, jog oda, a személyes jó kapcsolat minden problémát áthidalhat. A használati megállapodás a költségkímélőbb és gyorsabb megoldás, a társasházzá alakítás legalább 60 napot vesz igénybe, és jelentősebb költséggel is jár (alapító okirat elkészítése stb.)

Elővásárlási jog

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén, ha valaki értékesíteni szeretné a saját tulajdoni hányadát (lakását), arra vonatkozóan a többi tulajdonost elővásárlási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy elsőként ők vásárolhatják meg a tulajdoni hányadot, és amennyiben erre nem tartanak igényt, úgy erről a jogukról írásban le kell mondaniuk. Az ingatlan tulajdoni hányada csak ezután lesz értékesíthető.

Szótöbbséggel adhatják el

A közös tulajdonra vonatkozó tulajdonjog – a törvényben meghatározott esetek kivételével – egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. A közös tulajdon birtoklása, használata, hasznosítása ügyében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, a szavazati jogok mértéke a tulajdoni hányadokkal arányos. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a tulajdonjog átruházásához, haszonélvezetbe, használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon történő megterheléséhez.

Közös tulajdon megszüntetése társasházak esetében

Az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a tulajdonosok a közös tulajdont eladják, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon bővíthető. Pl. ha a lakásunk mellett egy nem használt tároló van, azt megvásárolhatjuk. Az eladásról (elidegenítés) a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A közösség az elidegenítés jogát akkor is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Viszont a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársak figyelmét arra – a határozat meghozatalától számított 60 napon belül –, hogy élhetnek keresetindítási jogukkal. A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.

forrás: ingatlanmagazin.com

Hirdetések:


Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszegen

Ingatlan Zalaegerszeg


Lakáshitel, szabad felhasználású hitel, személyi kölcsön, hitelkiváltás

Hitel Zalaegerszeg

 

 


2010.11.20 13:54

Weboldalunk a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. A Weboldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.