Miből épült? 2011.06.03

Sokan, amikor lakást, ingatlant vásárolnak és valamelyik internetes keresőbe beütik a kívánt adatokat azt a választási lehetőséget látják, hogy panel illetőleg társasházi lakás (nem panel). Anélkül hogy komolyabb műszaki ismeretekkel rendelkeznénk, nézzük meg, hogy milyen építési technológiákkal épített lakások vannak jelen az ingatlanpiacon, s azok mit is takarnak. Ehhez egy kis időutazásra is szükség van.

Panel

Először a mindenki által ismert, s sokak által lakott panelos (nagytáblás) építésről essen szó. A panelos falszerkezetek a tömörfalas épület előregyártott teherhordó szerkezeteként alakultak ki. Anyaga a vasbeton (teherhordó nehézbeton), könnyűbeton kitöltő réteg hőszigetelő funkcióval. A vasbetonba ágyazott égetett kerámia betételemek feladata az elemsúly csökkentése és a hőszigetelő képesség fokozása. Ehhez társul az egyéb szigetelő funkciójú kőzetgyapot paplan vagy lemez betételem. A külső felület mészkőzúzalékos műkő vagy kerámia lapokból készített homlokzati felületképző réteg.

A paneles építési mód házgyári előállítási technológiát kívánt. Jelentősebb házgyárak többek között Budapesten, Dunaújvárosban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben működtek. 1970-80 években országosan 30,9 százalék arányban panel technológiával épületek a lakások. A panelszerű építési formák ebben az időszakban töretlen emelkedést mutatnak, s 1982-ben érték el csúcspontjukat, amikoris a teljes építési formák közül a lakások 38,5 százaléka paneles falszerkezettel készült. Ebben az időszakban teljes kapacitással termeltek országszerte a különböző házgyárak. A panelos építkezési forma elsősorban a városi tömegépítkezésre, a lakótelepek kialakítására volt jellemző. Ekkor épültek Budapesten az olyan lakótelepek mint a kispesti, lőrinci, gazdagréti, kaszásdűlői vagy az újpesti. De a vidéki városok nagy részét is panelos technológiával épült lakások határozták meg. Így lett többek között Miskolc, Pécs, Dunaújváros, Szeged városképét meghatározó épület a panel.

Ezt az építési formát csak rövid 30-40 éves időtartamra tartották alkalmasnak. Napjainkra ez az idő már jobbára eltelt, a lakótelepek pedig még mindig állnak. Amíg mondjuk Németországban az ilyen technológiával épült ingatlanokat elbontják, addig nálunk annak fenntartását, felújítását szorgalmazzák. Így indult be a Panel Program. Becslések szerint 2006 végéig azoknak a panellakásoknak a száma, amelyek felújítási támogatást kaptak, eléri a 190 ezret, így a panellakások negyede újult meg.

Mire is terjed ki a felújítási lehetőség? Az iparosított technológiával épült lakóépületek gépészeti felújítására, szigetelésére és a házak környékének rendbetételére, nyílászáró cserére. A Panel Plusz Program keretében pedig a házgyári lakások energiatakarékos felújítására.

A pénzügyi finanszírozásba az állam is beszállt, így a lakóközösségek és önkormányzatok az erre a célra elkülönített forrásból igényelhetnek pénzügyi segítséget.

Hagyományos építkezési mód

Nézzük egy kicsit a hagyományos építkezési módot, melyből a lakások épültek az 1900-as években. Ennek jellegzetessége a természetes építőanyagok (kő, tégla, vályog) alkalmazása, a használt kötőanyaga a mész és cement. Tömörfalas szerkezeti rendszerrel készül, kis szilárdságú, nagy súlyú falszerkezetek jellemzik. Ezzel az építési móddal csak korlátozott szintszám alakítható ki, így lett a városkép meghatározója a 3-5 szintes épületekből álló zártsorú utcakép. Az épületeket nagy élettartam és értékállóság jellemzi. Az 1990-es években állami, önkormányzati tulajdonból magántulajdonba került épületek egyre nagyobb mértékben felújításra kerültek, s ezzel nemcsak a lakások tulajdonosai de a lakókörnyezet is megújul, használati és lakhatósági értéke nő.

A vidéki, kertvárosi építkezés jellemzője is a hagyományos építkezés volt. A kőből, téglából, kőből és betonból, vagy téglából és vályogból készített vegyes falak lehetőséget adtak a táj építészeti hagyományainak a megjelenítésére is. A tömörfalas épületek lábazati falai gyakran vegyes falként kerültek kialakításra. Napjainkban egyre változatosabb képet nyújt az építkezési technológia, a kínálati piac bősége és az anyagi lehetőségek bővülése.

Könnyűbeton és beton falazóelemek

Az égetett agyagtégla termékek mellett az építési piacon számos, más anyagú kézi falazóelem is elterjedt. Ezek közül a gázbeton anyagú kézi falazó elemek, (MÁTRA és BORSOD márkanevű gázbeton építőelem-család) a YTONG sejtbeton falazó anyagok, a Leier cég HABISOL nevű üreges könnyűbeton kézi falazó eleme, az ISOPLUS kézi falazó elem, mely készül kavicsbeton és könnyűbeton változatban is.

A kézi falazó-zsaluzóelemekből épített falak könnyű zsaluhéj, kötésben elhelyezve, utólagos kibetonozással készül. Ennek jellemzői a jó hőszigetelő funkció, a jó vakolattartás, a gyors, habarcs nélküli építhetőség. Az építőelemek előnye még a helyszíni megmunkálhatóság, valamint a teherbírás szabályozhatósága.

Monolit falszerkezetek

A monolit falakat friss állapotukban képlékeny anyagokból, helyszíni öntőformák közé öntéssel, tömörítéssel dolgozzák be. A monolit falak anyaga régen vályog, mészsalak vagy agyagbeton volt, ma főleg könnyűbetonból, nehézbetonból és vasbetonból készülnek. Ezek alkalmazási területe rendkívül széleskörű. Az öntöttfalas építés fontosabb jellemzői, hogy a falvastagság kisebb, mint a hagyományos falazott szerkezeteknél, vagyis minden épületszint alapterülete azonos lehet. Lényeges, hogy az ilyen épület önsúlya kb. 30 százalékkal kisebb, mint a tömör téglafalasé, s viszonylag egyszerű és magas szinten gépesített építési technológia kisebb létszámot és ezen belül kevesebb szakmunkát igényel, vagyis kisebb az építési költség élőmunka igénye. Csökkenti még a költségeket, hogy ipari hulladékanyag, pl. téglatörmelék, salak, könnyűbeton adalékanyagként felhasználható. Viszont nagyon fontos az építkezés során a minden részletre kiterjedő munkaszervezés.

Kedvelt építési forma a monolit vasbeton és a Porotherm kitöltő falazat az új lakóparkok, épületegyüttesek kialakítása során. Ilyen technológiával épül többek között a HABITAT PRIMA Bp. IX. Drégely utcai épülete, a Sissy lakópark, az Óbuda Lakókert, a XIV. kerület Lengyel utcai társasház, valamint az egyik nagyszabású építkezés a Károlyi István Városközpont lakóházai is. Az utóbbinál mint díszítőelem jelenik meg a téglaburkolat.

Csúszózsalus építés

A csúszózsaluzattal betonozandó építmény számára 1-1,2 m magasságú, a falak alaprajzi elrendezését követő, kellően merevített pontos méretű zsalupárt készítenek, melybe folyamatos betontöltést alkalmaznak. Ezzel a technológiával elsősorban a tornyok, tartályok, középmagas és magas lakóházak épülnek. Előnye még ennek a technológiának, hogy a függőlegestől eltérő, ferde falfelületek is készíthetők vele.

Alagútzsaluzatos építés

Ezen építési eljárással készített épületek teherhordó fal- és födémszerkezeteit egy-egy épületszinten egyidejűleg betonozzák. Az alagútzsaluzatos építés főbb jellemzői a függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek szintenként egy műveletben készülnek, általában 3 lakószint készül, gyors szerkezeti kialakítással. Nagy a teherbírása, a falak és födémek vakolatot nem igényelnek, az esetleges hibás felületeket csiszolják illetve cementhabarccsal javítják. Hátránya viszont, hogy nem elégíti ki a hő- és a hangvédelmi követelményeket, ehhez kiegészítő megoldások szükségesek.

Az előregyártott falszerkezetek gyorsítják az építkezést, lényegesen lerövidítve a beköltözés idejét.

A blokkos építési eljárás rendszerint fél vagy egész emelet magasságú építőelemeket alkalmaz. Ennek jellemzője az üzemi előregyártás, gépesített, viszonylag gyors helyszíni építési munkát eredményezve. Az épület összes súlya kb. 15 százalékkal csökkenthető, s csökken a falazatba kerülő nedvesség is. Lehetőség van a gazdaságos és olcsó építőanyagok felhasználására is.

Erre a technológiára lehet példa az ANGYALKERT, ahol a monolit falszerkezet mellett az alkalmazzák a Leiler 38-as falazóblokkot is

Könnyűszerkezetes épületek

A könnyűszerkezetes ház sokféle elnevezése ismert a hazai piacon. Hívják készháznak, gyorsháznak, de sokan szerelt háznak ismerik. Az elnevezés jól mutatja az épületek szerkezeti felépítését, a kivitelezés építési sajátosságát. A hazai családi ház építésben a szerelt házak nem tekintenek vissza nagy múltra, ám napjainkban a megépített könnyűszerkezetes épületek száma rohamosan n?. A könnyűszerkezetes lakóházak aránya jelenleg öt százalék körüli Magyarországon az új lakásokon belül.

A Magyarországon épült könnyűszerkezetes házak fele helyszínen ácsolt, vagy fém elemekből készült, harmada üzemben előre gyártott készház, míg tizede rönk- és gerendaház. Az európai országokban ezzel szemben a könnyűszerkezetes házak 92 százaléka üzemben előre gyártott elemekből épül.

Az energiaárak emelkedésével még inkább népszerűvé válnak a készházak, amelyek kiváló energetikai mutatókkal bírnak. Például egy család akár harmadára is csökkentheti fűtési költségét, ha készházat építtet. A beadott építési engedélyek alapján 2007-ben Magyarországon várhatóan 30-40 százalékos növekedéssel, 2600-2800 könnyűszerkezetes ház épülhet, megközelítve az összes újonnan átadandó családi ház 15 százalékát.

A felsorolt építési technológiák ízelítőül szolgálnak. Azt hogy hol, milyen módon építi, építteti meg valaki a lakóházát természetesen függ az adott terület domborzati, talajmechanikai, meglévő épített környezeti, építési besorolási és még sok egyéb adottságától. A lényeg: az épített házat, az abban lévő lakást igazi otthonának érezze a benne élő.

Forrás: hirtv.hu

Komment:

Az átlagos ingatlan vásárló általában minden házközponti fűtéses épületre és a 10 emeletesekre is azt mondja, hogy "PANEL", nem tud különbséget tenni a kettő közül. Aki viszont tudja, vagy halott már a különbségről, nyilván többet hajlandó fizetni az alagútzsalus lakásért. Ezek a lakások házközponti fűtésesek, de sok egyedi fűtéses – cirkós is található belőlük. Zalaegerszegen is nagyon sok alagútzsalus technológiával épült társasház található, amelyeket gyakran összekeverik a "PANEL" építési móddal, pedig a kettő nem ugyanaz, sem technológiában, sem pedig minőségben, élettartamban, így ingatlan értékben sem.

Egyébként Zalaegerszegen nincs is "PANEL",, csak legközelebb Szombathelyen találhatók ilyen társasházak.

A 80-as évek végén, 90-es évek elején nekem is szerencsém volt alagútzsalus épületek építésében részt venni egy építőipari vállalatnál, mint villanyszerelő. Véleményem szerint stabil és időtálló technológiáról beszélhetünk.

 

Az "outinord" - alagútzsalus építési technológiáról ezen a linken videót is megtekinthet:

http://www.youtube.com/watch?v=7BVcCYRVBuY&NR=1

 

A technológiát kifejlesztő cég honlapja: www.outinord.com

Sipos András Ingatlanközvetítő

Das Haus Immobilien KFT

   

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszeg

Ingatlan Zalaegerszeg

 

 

 

 


 

 

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk