A helyes erkélybeépítés, avagy hogy előzzük meg a penészesedést. 2013.03.10

Az erkélybeépítés számos épületfizikai és épületgépészeti szempontot vet föl. Ha helytelenül végzik az erkélybeépítést, akkor a lakásban megjelenik a penész, és az épület szerkezete is károsodhat.

Ahhoz, hogy az erkélybeépítés után a lakásban a páralecsapódást (kondenzációt) elkerülhessük, ismernünk kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor megváltoztathatatlan és jól ismert fizikai tényező hozza létre. A páralecsapódás folyamata erősen kapcsolódik ahhoz a módhoz, ahogyan fűtjük, szellőztetjük a lakást és szigeteljük az épületszerkezetet vagy a beépítésre szánt erkélyt.

Páralecsapódás, kondenzáció
A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban, életvitelünk mellett állandóan nedvességet fejlesztünk, így például főzünk, mosunk, locsoljuk a növényeket, lélegzünk. Ezért a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és ez a túlnyomás igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztő képes, akkor a levegő magával viszi páratartalmát.

A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibárban (mbar) mérjük.

Épületfizika: az épület szerkezetének megóvása

Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, ebben az esetben ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog lecsapódni.
A vízgőz ritkán válik láthatóvá és általában nem érzékeljük jelenlétét. Csak közvetett módon érzékeljük, amikor már az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben amelyek kevésbé jól fűtöttek.

Páralecsapódás

A páralecsapódás, a kondenzáció – amely az atmoszférában levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ennek a jelenségnek az oka, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg levegő. Ha a meleg levegő hidegebb levegővel vagy hideg felülettel kerül érintkezésbe, a meleg levegő lehűl. Ha az eredeti állapotában nagy volt a nedvességtartalma, akkor – mivel a lehűlés olyan szintre csökkenti, ahol már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt – a vízgőz egy része kondenzáció útján kiválik belőle. Ezt a hőmérsékletet harmatponti hőmérsékletnek nevezzük. Sok ezer pici vízcsepp formájában harmatként jelentkezik. A belső térben a külső falhoz közeli légréteg is lehűl, s így víztartalmának egy része a falon lecsapódik.
Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, a kondenzáció, hogy a meleg levegő hideg felülettel kerül érintkezésbe. Ezt a levegőt telítési pont (harmatponti hőmérséklet) alá hűti, ezért a feleslegben lévő vízgőz folyadék állapotú vízzé válik. Ez következhet be vakolt falon vagy ablaküvegen.
Ha az erkély falszerkezete nincs hőszigetelve, a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb lesz a harmatponti hőmérsékletnél, így a falszerkezet belső felületén jelentkezik először a nedvesség és a penészesedés. A valóságban ez minden olyan felületen létrejöhet, amely az épületben megtalálható. A jelenséget felületi kondenzációnak nevezzük.
A felületi kondenzáció jelentkezése látványos: a fal díszítései elszíneződnek, penészfoltok keletkeznek a festésen, a papír- vagy textiltapétán. Az ilyen penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot.

Az erkély hőszigetelése

De az erkély utólagos hőszigetelését egyrészről nehéz kívülről megoldani, másrészről jelentősen eltérne az erkély kinézete a be nem építettekéhez képest. Ezért a lakók, kivitelezők a könnyebb megoldást választva belülről igyekeznek az erkélyek hőszigetelését elvégezni. Nem gondolnak arra, hogy a falszerkezet belseje ebben az esetben hideg marad, és a szerkezeten belül jön létre a kondenzáció. Ebben az esetben a belső levegő nyomása nagyobb a külső levegőjénél, így az behatol a falszerkezet belsejébe, ahol hideg felületekkel találkozik. A nagyobb veszély lehetőségét ez hordozza magában, mivel a nedvesség egészen addig észrevehetetlen szokott maradni, amíg lényeges károkat nem okoz. Ezt a jelenséget belső kondenzációnak nevezzük.
Ennek elkerülése érdekében kell az épületek határoló szerkezeteinél kívülről végezni a hőszigetelést, hogy a falszerkezeteken belüli hőmérsékletek magasak legyenek, és ezáltal elkerülhető legyen a belső kondenzáció. Ha csak belülről lehet a hőszigetelést megvalósítani, akkor minden esetben a belső oldalon párazáró réteget (például PVC-, PE- vagy alufóliát) kell a hőszigetelés elé helyezni, hogy ezzel megakadályozzuk a pára bejutását a falszerkezetbe.

Épületgépészeti, fűtési kérdések

Az utólagos erkélybeépítés a többemeletes társasházakban egyre gyakoribb megoldás. Tekintettel arra, hogy a radiátorok többnyire az ablakok előtt vannak elhelyezve, az erkély beépítésével még a radiátorok áthelyezése is problémát okoz. Mivel fűtési strang víztelenítése után lehet csak áthelyezni a radiátort, ezalatt az idő alatt a földszinttől a legfelső szintig nem lesz fűtés az átépítés alatt. Jellemzően a radiátor átépítését ezért csak a fűtési szezonon kívüli időszakban szokás elvégezni.

Kétcsöves fűtési rendszer

Nyilvánvaló, hogy az erkély beépítésével, amikor az erkély a nappali szoba része lesz, nő a helyiség hőigénye. Ezekben a házakban többnyire központi fűtési rendszer van kiépítve. Amennyiben a fűtési rendszer kétcsöves, akkor a megnövekedett hőigény miatti radiátorcsere nem okoz túl nagy gondot a fűtési rendszerben. Minden bizonnyal van akkora tartalék a csőhálózat, szivattyú, kazán vagy hőközponti elemekben, hogy a valamelyest megnövekedett hőigényt és az ennek megfelelő fűtővíz tömegáramát szállítani tudja és a szomszédos – pontosabban az alatta és felette lévő lakások – fűtési rendszerében sem okoz változásokat.

Egycsöves fűtési rendszer

Nem ilyen egyszerű a helyzet az egycsöves fűtési rendszerek esetében. Ebben az esetben a fűtővíz a legfelső szintről lefelé haladva minden szinten a radiátorokon áthaladva 1–2 Celsius-fokot hűl. A fűtési rendszer tervezésénél ezt a tervezők számítógépes programokon nagy figyelemmel méretezték. Ezért tapasztalható, hogy az egyre lejjebb lévő szinteknél az azonos helyiségek radiátorai egyre nagyobbak lesznek. Így hát nyilvánvalóvá válik, hogy az egycsöves fűtésnél, amennyiben a lakó nagyobb radiátort helyez el az erkéllyel bővített szobájában, a nagyobb radiátoron keresztül áramló fűtővíz jobban lehűl, ezáltal az alatta lévő lakások radiátorai egyre hidegebb fűtővizet kapnak. Ebből adódóan az alatta lévő lakásokban kevesebb hőt tud leadni, így azok a lakók az átépítés után fázni fognak.

Az egyszerűnek gondolt erkélybeépítés számos, műszakilag megoldandó feladatot kíván. Ezért javasoljuk, hogy erkélybeépítés előtt minden ilyen esetben forduljanak szakemberhez.

Bokor András, okleveles épületgépész mérnök, igazságügyi szakértő
Vizaterv

Forrás: homeinfo.hu

 

 

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszegen

Ingatlan Zalaegerszeg

 

Lakáshitel, szabad felhasználású hitel, személyi kölcsön, hitelkiváltás

Hitel Zalaegerszeg

 

 

 

 


 

 

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk