Víkendházak hétköznapra, végszükségből.  2010.12.10

Spontán plasztikai műtéten estek át az utóbbi évtizedekben több nagyváros hajdani zártkertes övezetei. A városszéli víkendházakból időközben eltűnt a hétvégén kertészkedő, piknikező munkásosztály, és megjelentek a hitelek elől menekülők – fiatalok és öregek egyaránt. A „városi” árak feléért, harmadáért megvehető kis házakba a többség ideiglenesen költözik, bár az utca egyirányúnak tűnik.

„Víkend Telek Lakható házzal ELADÓ” – olvasható egy házilag eszkábált hirdetőtáblán Debrecen külterületén, a Felsőpércsi utcában. Itt, a 48-as út mentén fekvő Bayk András kertben az egykor hétvégi házikóknak épült ingatlanok többsége ma családi házként funkcionál. Ennek egyszerű oka van: errefelé olcsóbbak a házak, és kevesebből kijön a rezsi, mint a belvárosban. Egy-egy „téliesített” családi házat egy nagyobb telekkel itt 6-7 millió forintért árulnak, míg egy hasonló nagyságú ingatlan ára kerttel együtt Debrecen frekventált részein 30 millió forintnál kezdődik.

– Szegény emberek laknak erre, sokan rokkantnyugdíjasok – mutat körbe az ostorával Kozák István, aki lovaskocsin zötyög a sáros, gödrös Felsőpércsi utcában. – A vízért sem kell annyit fizetni, itt fúrott kutakat használ a nép.

A tanyasi gazda szerint a „gazdagok megélnek bent” –azaz a városban –, míg „a szegények kiszorulnak ide, a sárba”. Ebben a kertségben már több ezren laknak.

– Látja, mi annyit se érünk, hogy lekövezzék az utat. Debrecen felkapott lakóparkjaiban egymást érik a fekvőrendőrök, itt meg szilárd burkolat sincsen – mondja egy ötvenes férfi, aki épp amunkaügyi központba indul állást nézni. Megtudjuk tőle, hogy az itteni alacsony árak egyik oka, hogy sok ház nem lakóingatlanként, hanem gazdasági melléképületként van bejegyezve. Csodálkozva nézünk a háta mögött magasodó, gondosan rendben tartott „melléképületre”, mire a férfi mentegetőzni kezd:

– Egyébként nagyon jó itt a levegő, és falusias a hangulat! –mondja olyan lelkesen, mint egy ingatlanügynök. – Nézzék csak, amarra még kecskék is laknak!

Zalaegerszegen is egyre keresettebbek a városszéli településrészek víkendházai – ezt a piacot azonban nem a jómód, hanem éppen ellenkezőleg, a szegénység pörgeti. Mind gyakoribb, hogy eladósodott családok kényszerűségből költöznek ki Ebergény, Jánka-hegy, Egerszeg-hegy, Gógán-hegy olcsón megvásárolható víkendházaiba.

Az ingatlanközvetítők szerint egyre jellemzőbb, hogy válás után az asszony a városi házban marad, a férj pedig kiköltözik a család víkendházába. De a válság óta egyre többen adósságaik miatt kényszerülnek a városszélre. Sipos András, a zalaegerszegi Das Haus Ingatlan Stúdió vezetője szerint tipikus eset, hogy a család hitelre vett lakást, autót, televíziót, ám a törlesztéssel elmaradtak. Ilyenkor pedig elkezdik felélni vagyonukat. Eladják a városi lakást, házat, s annak árából viszszafizetik a kölcsönöket, majd vesznek egy olcsó víkendházat. Most 6,5-7 millió forintért lehet túladni egy kétszobás zalaegerszegi lakáson, viszont 1,5-2 millió forintért már ugyanekkora víkendházat lehet kapni a város szélén.

Bár jó megoldásnak tűnik a csere, ám rengeteg buktatót rejt. A víkendházak zöme ugyanis vékony falazatú, nem szigetelt, szinte lehetetlen kifűteni, ezért sok milliót kellene költeni arra, hogy komfortos legyen az épület, ráadásul sok helyen legfeljebb villany van, gáz, csatorna nincs.

A kényszerűségből kiköltözők többsége úgy tervezi, hogy csak egy-két évig él víkendházban, ám Siposéknak eddig egyetlen ügyfele sem akadt, akinek sikerült volna visszatérnie a városba.

„Családi okok miatt megválnánk örökségből származó Miskolctól két kilométerre, Pingyom legcsendesebb részén található kétszintes, ötven négyzetméteres, kőből épített, pincézett kis hétvégi házunktól. Rendezett telken, fúrt kúttal, villannyal” – így szól a hirdetés, amelyben az említett ingatlanért alig több, mint 2 millió forintot kérnek az eladók. Több miskolci ingatlanirodában elmondták: a pingyomi településrészben 2–4 millió forint között mozognak a víkendházak árai, attól függően, hogy van-e bent cserépkályha, vagy esetleg tartályos gázzal oldják meg a fűtést. Általában olyan fiatal, kisgyermekes párok költöznek ilyen helyre, akik kertes családi házra vágynak, de annak árát nem tudják megfizetni – átmenetileg ezért néhány évet zártkerti ingatlanban terveznek eltölteni.

Régebben a miskolci Lyukó-völgyi városrész is kedvelt víkendházas övezetnek számított, ma viszont ez a rész immár közel háromezer elszegényedett, a társadalom perifériájára szorult ember állandó lakhelye, az elszlömösödött terület pedig rendszeres rendőrségi razziák célpontjává vált.

Szolnok határában közkedvelt hétvégi házas övezet a Holt-Tisza part, amelynek két oldalán eltérő típusú házak épültek. A Szajolhoz tartozó részen többszintes családi házak is találhatók, míg a szolnoki szakaszon inkább a zártkerti, kisebb ingatlanok a jellemzők. A parton lévő, ötven négyzetméteres, komfortos ingatlanok ára itt elérheti akár a tízmillió forintot is, míg egy ugyanilyen, de nem vízparti ház ennek nagyjából a felébe kerül. Mintegy 900 ember lakik állandó jelleggel a Kiskundorozsma melletti kiskertes területeken. Fábián József volt önkormányzati képviselő szerint, aki a legjobban ismeri a területet, a több kisgyermeket nevelő fiatalok és nyugdíjasok költöztek ki. A fiatalok azért, mert csak ilyen lakásra van pénzük, a nyugdíjasok egy része meg azért, mert a városi lakásukat átadták a felnőtt gyermekeiknek. A kiskundorozsmai kiskertes övezet csak egyike a Szegedet körülölelő hobbikertvárosoknak. Itt is érvényesül egyféle szegregáció. A legroszszabb a helyzet a Subasa nevű részen, ahol csak 200 négyszögölesek a telkek, amelyeknek mindössze három százalékát lehetne legálisan beépíteni. Rendkívül szűkek és kanyargósak az utcák, amelyek nyáron a homok, télen a sár miatt nehezen járhatók. Jobb a helyzet a sziksóstói üdülőterületen, ahol 300 négyszögölesek a telkek, és azok 15 százalékát be lehet építeni. Az Öreghegyen pedig tanyaszerű kertes házak állnak, amelyek gazdálkodásra alkalmasak.

Villany kezdettől fogva volt, a vezetékes vizet és a gázt tíz éve vezették be, és be lehet jelentkezni állandóra is. A legnagyobb probléma az utak állapota és a közvilágítás. Az autóbusz-megálló a kiskertes övezet szélén van, a távolabbi utcákig körülbelül egy kilométert kell gyalogolni, és télen gond a hókotrás. Körülbelül ötmillió forint egy átlagos kiskerti ingatlan értéke, de nagy a szóródás: a nyomortanyától a palotáig mindenfajta épület kétmilliótól 50 millióig terjedő áron megtalálható a kiskundorozsmai kertekben.

A 25 ezer lelkes Komlón valaha minden harmadik családnak volt hétvégi telke. Hajdan a város vezetői úgy gondolták: a bányászok így kevesebbet isznak és többet vannak a családjukkal, ezért Komló határában összesen 2 ezer 400 víkendtelket parcelláztak. Mára a komfort nélküli portákon legalább másfél ezren élnek.

Határtető az egyik ilyen külterület. Az itteni telkek Mánfa község tulajdonába kerültek, amely határozatlan időre bérbe adja ezeket az ingatlanokat (idén négyzetméterenként 7 forint 60 fillérért). Határtető keskeny útjai burkolatlanok, víz van, csatorna nincs, a villanyt 2004-ben hozták ide, a közvilágítás azonban hiányzik. Bejelentkezni nem lehet az alig szobányi portákba, ha a mánfai jegyzőség megtudja, hogy valaki állandóan ott lakik, akkor felmondhatja a bérleti szerződést. Bár nyilvánvaló, hogy Határtetőn több százan laknak, felmondásra emiatt még nem került sor, hisz az ittenieknek általában nincs hová menniük.

Forrás: nol.hu

 

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszeg

Ingatlan Zalaegerszeg

 

 

 

 


 

 

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk