Modern épületeket rejtenek Zalaegerszeg utcái. 2012

Nem túl sokat, hiszen a 20. század elején kibontakozó építészeti és művészeti irányzat csak kevéssé, és erősen megkésve jutott el hozzánk.

Modernitás a volt laktanyában

A köznyelvben a modern ráadásul még mindig valamiféle újdonságot, haladó technikai csodát jelent. Pedig már a Bauhaus iskola és az egész századelő képzőművészete is klasszikusnak számít. És a ’40-es, ’50-es évek óta – amikor hozzánk elérkeztek ezek az építészeti formák – is eltelt egy kis idő.
Káli Csaba történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese számba vette a városban fellelhető modern épületeket.

Így a Pontházat, Megyeházát, az egykori vámparancsnokság épületét (Kossuth út 35.), a városi rendőrkapitányság épületét, a volt Petőfi laktanya épületegyüttesét, a ruhagyárat, illetve néhány Platán sori és Gasparich úti lakóházat. Az eredményekről már beszámolt a novemberi közgyűjteményi szakmai napokon. Érdeklődésünkre most elmondta, hogy tulajdonképpen a nyugat-európai értelemben vett modern építészet nem honosodott meg Zalaegerszegen. A felsorolt házak azonban stílusukban és szerkezetükben hasonlóak.

Az 1938–39-ben épített mai Megyeháza – egykori pénzügyi igazgatóság – épületén is jól látszanak a modernista elemek: a körablakok, a bejárat aszimmetriája, az ablakkiképzés monotóniája. A háború előtt más modern ház nem is igen épült, majd csak 1945–51 között. Mi volt ennek az oka? A szokásos „csúszás”. Magyarországra minden nagy szellemi és stílusirányzat késve érkezett. „Olyan ez, mint a divat.

Fokozatosan terjed, és az épületek esetében egyfajta városi hierarchikus megjelenést mutat. A fővárosban jelenik meg először, majd lassan jut el vidékre a nagyobb városokon keresztül” – mesélte a kutató. A második világháború ráadásul meg is akasztotta ezt a folyamatot. 1945 után a romeltakarítást követően kezdődhetett meg először a félbehagyott épületek befejezése és egyfajta újítás. Vagyis a modern stílusú építészet.

„Ennek legtipikusabb terméke a Pontház, ami 1949-ben épült. Nemcsak stílusában képviselt valami mást, hanem az addigi tér- és utcaszerkezetet is megbontotta. A lakóház az utcafronttól beljebb került, s olyan, mintha a déli oldalát egyszerűen levágták volna”. Pedig csak arról van szó, hogy a korabeli tervrajzon egy ikerépület is szerepel a mai Pontház mellett. Sőt, ebből a konstrukcióból hármat szerettek volna az Eötvös utca irányában építeni.

Ezek aztán nem valósultak meg, mert a kommunizmus kezdeti éveiben sokkal inkább az iparra, hadiiparra és a rendvédelmi szervek elhelyezésére vonatkoztak az építészeti újítások. Így épült meg a ruhagyár, a laktanya épületkomplexuma (mely leginkább magán viseli a modern elemeket), a városi rendőrkapitányság épülete, vagy a tűzoltóság. Lakóház kevés épült, emiatt hamarosan óriási lakáshiány lett a városban. 1951 után kezdtek lakásokat is építeni: 1956-ig szocreál, utána pedig tömbházak és panelek formájában.

A történész hangsúlyozta: a modern nem azonos a szocreállal, bár sokan összekeverik a kettőt. „A modernista épületek minimalizmusa, díszítetlensége ugyanis egyáltalán nem felelt meg a kommunista elvárásoknak. Semmit nem fejezett ki a magasztos eszmékből. A rendszer új épületein egyszerre kellett megjelennie a kommunizmus ideológiájának és a népiességnek is”. Magyarországon ez utóbbit a klasszicista formák beemelése jelentette.

A bejáratokhoz, kapukhoz oszlopok kerültek (például dór), fölé pedig erkély vagy egyéb homlokzati dísz. Ilyenek láthatók a Platán soron. Bár Káli Csaba szerint ezek egy része még amolyan „kevert” stílus; vagyis egyszerre magán viseli a modern és a szocreál elemeket. (Ilyen például a Dózsa György utca és a Platán sor sarkán lévő lakóház, a jellegzetes szabóságot és ruhagyárat ábrázoló domborműveivel.) A kommunista építészet a funkcionalizmust azért átvette a modernitástól, ezenkívül számos skandináv elemet is.

Arra a kérdésre, hogy a közvélemény miért nem fogadta el mind a mai napig a modern építészeti stílust mint esztétikumot, a történész azt válaszolta, hogy valószínű azért nem, mert az emberek inkább vonzódnak a díszes elemekhez. A lecsupaszított kockának tűnő épületekkel nehezen barátkoznak meg. Pedig Dunaújvárosban már elkezdődött a modern stílusú házak műemlékké nyilvánítása, vagy helyi védelem alá helyezése. Ez a jövőben valószínűleg máshol is megtörténik majd.
Elvégre egy gazdag művészet- és építészettörténeti korszakról van szó.

Forrás: zalamedia.hu

 

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Zalaegerszeg

Ingatlan Zalaegerszeg

 

 

 

 


 

 

INGATLAN ÉS HITELVONAL: 92/326-369, 06/30/3140123

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2004. szeptember 15. óta Ön a látogatónk